Századok – 1943

Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307

NAGYKŐRÖS BEILLESZK. A MAGYAR RENDI TÁRS.- RA A XVIII. SZ.-BAN Stíl Kovács-lányt és vagyont kap, s Török János mint gazda és városi előljáró, Sigray pedig mint gazda és katonatiszt futja további pályáját. Példát többet is idézhetnénk, mert ez az általános eset. Még a lelkészek is ehhez az életformához hasonulnak bizonyos fokig. Többnyire száimazásuk szerint is nemesek, de ha nem is azok, iskolázottságuk és hivataluk kvázi nemessé teszi őket, úgyhogy a legelőkelőbb családok leányainak kezére is számot tarthatnak. Helmeczy István például, ki 1723-tól 1747-ig körösi pap volt, majd a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, kiterjedt földek, szőlők birtokosává válik Kőrösön, sőt, malma is van, s tőkepénze gyakran „jár interesre". 1748-ban például egy körösi kereskedőnek ad 300 forintot kölcsön, „vasáruval való kereskedés szükségére" 6%-os „legális interes mellett".1 A körösi nemescég felső rétege tehát a cívis nagygazda és városvezető egymással összekapcsolt életformáját folytatta és fejlesztette tovább a XVIII. században. Nem csapódon ki teljésen a társadalomból, amelyből származott, hanem benne maradt e parasztpolgári mezőváros szerkezetében, s a maga úrivá alakuló életformájával, jogászi-nemesi szakszerűségével, mintegy betetőzte ezt a társadalmat, az országos rendi társadalom felé. De egyúttal ki is sajátította magának mind a nagygazda, mir da városvezető helyzetét és szerepkörét. A körösi társadalom igazán vagyonos elemei e korban csaknem kivétel nélkül nemesek: a gazdagság szinte egyet jelent itt, ebben az időben a nemességgel,2 olyannyira, hogy az az egy-két nem-nemes cívisfamília, amelynek a XVIIL században sikerül megmaradnia a legfelső vagyoni szinten és együtthaladnia a nemesekkel (így pl. a Karai-család), csakhamar nemeslevél nélkül is nemesnek számít, a legvagyonosabb nemescsaládokkal házasodik össze, s neve mellé gyakran ki is írják a „Ns." jelzést. Az értelmiségi képzettség és foglakozás még inkább azonosul a nemességgel. A közrendű körösi fiú, ha kitanul és beválik jurátusnaK, ezzel szinte eo ipso nemessé emelkedik. Jellegzetes körösi példája ennek éppen Balla Gergely, aki parasztrendű csizmadiamester fia volt, de amikor pozsonyi és bécsi tanulmányai és patvárián való működése után hazatért, a városi nótáriussággal együtt 1 Jk. 1759 1769. 186. 1. 2 A közrendű gazdák erős vagyonosodása majd csak a XVIII. század végén indul meg, s a XIX. században, a nagy földvásárlások a környező puszták szántófölddé való megszerzése, a közlegelők felosztása, s az egész belső és külső határ tanyásodása során alakul ki az a rendkívül jómódú gazdaparasztság, amely máig is törzsrétege a körösi társadalomnak.