Századok – 1943

Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307

NAGYKŐRÖS BEILLESZK. A MAGYAR RENDI TÁRS.- RA A XVIII. SZ.-BAN Stíl időben még a gazdag nem-nemes asszonyok is hasonló dísszel öltöztek De már a század végén, a Farkas—Beretvásféle osztozkodásban szereplő ruhadarabok a legfelső réteg elkülönült öltözködési fényűzését mutatják. A két asszony több mint ötven színesebbnél-színesebb, drágábbnál-drágább női ruhadarabon osztozik, többek közt ilyeneken: „ujj setét olajszín atlatz selyem magyar bunda, róka májjal bélelt fein nyuszt prémre", „setét kék at1 atz bunda fekete medve prémre", „sárga czitroin színű atlatz selyem szoknya", „arany virágú kék kamuka lájbli 14 pár ezüst kaptsokra; az ezüstye tészen 7 lotot", „világos kék selyem váll fekete selyem tsipkére és ezüst kaptsokra", „setét gránát szín atlatz selyem veres és zöld virágokkal elegyes hosszú asszonyi köntös", „kikirits virág szín sima frantzia taffota hosszú asszonyi köntöa", „arannyal ki varott fehér patyolat hosszú asszonyi köntös'', „világos kék virágos nyakban való selyem kendő", „aranyryal ki varrott nyakba való kék bibor kendő", „tizenkét ser nyakba való igaz györgy",1 A Beretvás Mihály vagyonáról, a XIX. század elején készült inventárium a gazdag nemes férfi viseletét mutatja be. 35 férfi ruhadarabot sorol fel a jegyzék, ezek közül, mint jellemzőket a „Farkas bőrrel prémezett détz bundát", a „zöld posztó, rókával prémezett bundát", a ,,kék gubát", az „astragánynyal prémelt kék mentét selem béléssel", a „világos kék mentét fekete bárány prémmel aranyos zsinórral" a „kék matéria lajblit 18 ezüstgombbal" és a „zsinóros drab szín magyar nadrágot" emelhetjük ki.2 A nemesség XVIII. századi műveltsége szintén arra az alapra épült .fel, amely Kőrösön, mint cívis műveltség, illetve a műveltségszerzés cívisvárosi intézménye már a törökkorban kialakult. A körösi református iskola — a debreceni kollégium partikulája — már a XVII. században is fennállott. Nemcsak elemi ismereteket terjesztett, magasabb osztályai is voltak. A jurátus-latinban, a jogban, s bizonyos mértékig az országos ügyekben való további járatosságot pedig már a törökkorban is megadta a városvezető cívisrétegnek maga az elöljárói ténykedés. A XVIII. században is a körösi iskola rakta le az alapot, amelynek birtokában a nemes ifjú tovább indult a magasabb jogi tanulmányok útján. A jobbmódú nemesek általában kijáratták fiaikkal a helyi iskola néhány osztályát, a legalkalmasabbakat aztán máshova küldték, hogy tovább tanuljanak. N-s. Ifjú Joó 1 Beretvás-család levéltára. 2 U.-ott.