Századok – 1943

Tanulmányok - MAJLÁTH JOLÁN–MÁRKUS ISTVÁN: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században 307

358 MÁRKUS ISTVÁN Mihály például „minthogy még maga tudományit Oskolákban s idővel Patvariánnis öregbíteni kívánná" 1747-ben apjáról maradott körösi házát és gazdaságát „míg szüksége nem lészen reá", mostoha apjának, nemes Komjáti Zsigmondnak kezére engedi.1 A legjobb családok fiai közül többen Debrecenben tanulnak a század közepetáján, így Inárcsi Farkas János, Török János. Balla Gergely már az 1730-as években Pozsonyban, majd Bécsben tanul, egyébként azonban csak 1770 táján kezdik a legelőkelőbb családok Debrecen helyett Pozsonyba és Bécsbe küldeni fiaikat — ekkor már a német nyelv is kelléke a jurátus műveltségnek. „írja kegyelmed, hogy rajta legyek a német h nyelv tanulásánn, rajta is vagyok, és reméllem, hogy nem esik értein az atyai költség hijjába" — írja Beretvás Mihály 1781-ben Pozsonyból Kőrösre. Testvére, János ugyanekkor már Bécsből levelez apjával, ahová azért költözött át, mert „az németben mind pedig az Jussban töb exercitiumom vagyon, mint Pozsonyban . . . egész napon vagyok többnyire az Collegiumban, mivel járom az Jus naturalet és Civilét és Politicat. A Németet pedig tanulom tsak időközben".2 A Beretvás család levéltára s bizonyára más körösi nemes családok levelesládája is a családtagok sok ilyen levelét őrzi, melyek közül nem egyet németül irt a távolban tanuló diák, a német nyelvben tett előhaladását fitogtatva. Az iskolázás terjedésének puszta tényénél lényegesebb az, hogy a jogászi-értelmiségi képzettségre most már szükség is van a városban. Maga a városvezetés: a bonyolulttá vált belső igazgatás és igazságszolgáltatás a megyével és az országos szervekkel fenntartott kapcsolat, s az olyan követelésekkel szembeni védekezés, az olyan perekben való helytállás, amilyen például Keglevich ismert követelése és proportionális pere, megkívánják az elöljárók jártasságát az országos jogban és igazgatási gyakorlatban. A jogászi-értelmiségi szakszerűség érvényesülésének tere és keretei tehát belülről épülnek ki a városban, a rendi országba való teljesebb bekapcsolóelás következményekép. A magasabb iskolázás aztán magával hozza azt is, hogy a körösi nemesek szorosabb társadalmi kapcsolatba kerülnek az ország nemességével. A Pozsonyban, Bécsben, Pesten deákoskodó, majd jurátuskodó körösi fiak összeismerkednek az ország minden tájáról összeverődő nemes ifjakkal, pátriájukban is meglátogatják egymást; néhány rokoni kap-. 1 Vegyes ügyek. 1747. 2 A Beretvás-család levéltára.