Századok – 1943
Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173
] 220 BODO« ANDBÁS közte és az Etymologiarum megfelelő szövege között mutatja, hogy tudja: az exordium más néven prooemium, a conclusio pedig epilógus. 9. Számtan. B. 43. Verum ut audisti, sapientiae ejus non est numerus. Numero vero circa nos nummus nomen dédit-, et a sui frequentatione vocabulum indidit. Est itaque Deus in numero quasi caput numeri, innumerabiliter vero . . . Unum semen numeri est non numerus. Etym. III. с. III. Numerus autem est multitude ex unitatibus constituta; nam unum semen numeri esse, non numerum. Numero nummus nomen dedit, et a sui frequentatione vocabulum indidit. Günther a középkori számtantanításban három korszakot különböztet meg.1 Az első korszak, mely mintegy éppen Szent Gellért idejéig tart, a „computus kora", amikor még a római számjeggyel számoltak és az ujjakon való számolásnak is igen fontos szerep jutott. A szorzás ismételt összeadásból állott, a gyakrabban előforduló számok szorzatának eredményét táblázatok tartalmazták. Az osztás még nehezebb volt. A rendes számtanon kívül idetartozott a Bibliában előforduló számoknak allegorikus magyarázata és az egyházi naptár készítése. A számok allegorikus magyarázata különösképen elterjedt. Hogy miért, Izidor Augustinus (De civ. Dei. XI. с. 30.) alapján megmondja. „Ratio numeri contemnenda non est; in multis enim sanctarum Scripturarum locis quantum mysterium habeant elucet. Non enim frustra in laudibus Dei dictum est: Omnia in mensura, et numero et pondere fecisti."2 A Deliberatio megfelelő szövegének izidori eredete szembeszökő. Szent Gellért szívesen foglalkozott a számok misztikus értelmével. Hogy errevonatkozólag milyen forrást használt, pontosan nem tudjuk meghatározni, de van Izidornak egy kis műve a számok misztikus értelméről.3 Valószínű, hogy ismerte ezt a könyvet vagy valamely hozzá hasonló munkát. Izidor felsorolja ebben az egyes számok jelentését. így pl. a 12-es jelenti az apostolokat, a pátriárkákat, a kisebb prófétákat, a tizenkét drágakövet, Izrael tizenkét törzsét, a Szent Föld tizenkét kikémlelőjét; Illés próféta is tizenkét kőből épített oltárt, stb. A 12-nek Szent Gellértnél is sok jelentése van. Jelenti az ég tizenkét jelét (B. 157.), a tizenkét tanítványt (B. 167.), a tizenkét pátriárkát, a tizenkét drágakövet (B. 174.), a tizenkét szelet (B. 284.) stb. Ugyanígy nagy jelentőséget tulajdonít a hetes számnak. Természetesnek is 1 Günther: Geschichte des mathematischen Unterrichts im deutschen Mittelalter (Berlin 1887), 64—127. 1. 2 Etym. III. с. IV. 1. 3 Liber numerorum qui in Sanctis Scripturis occumint. Mignet Pat. lat, 83. к. 179. 1.
