Századok – 1943

Tanulmányok - BODOR ANDRÁS: Szent Gellért Deliberatió-jának főforrása 173

SZ. GELLÉRT D ELI В ER ATI О-JÁ N'A К FŐFORRÁSA 209 Norms Topazius, qui omnium lapidum colores manifestatur habere, per quem nihilominus Dei Filius nobiliter demonstratur, ad quem omnes Sanctorum referentur virtutes, a quo quidem descendunt. Omnia enim per ipsum. Decimus Crisopassus, qui aurei et viridis coloris dicitur, per quem demonstratur Christus Deus nostel' omnipotens, qui aureus est, et ex natura sua viridis ex nostra, at que ex utraque Dei Sapientia est, ct virtus, •et ex his eorum ad suum honorem inradiat munduni, nimirum sapientia et virtute, quo per sapientiam vera discernât, et per virtutem justa operetur. Undecimus Hyacintbus, qui similis est aquae superfusae radio solis, per quem Incarnatio Christi intelligitur, quae radio Divinitatis tota splendida facta est. Et legimus: quia resplenduit facies ejus sicut sol. Duodecimals Ametistus, qui totus purpureus dicitur, qui significat dominum nostrum Jesum Christum in crucis fastigio interemptum. с. VII. 9. Topazion ex virenti genere est, omnique colore resplendens, inventa primus in Arabiae insula etc. с. VII. 7. C'rysoprasius Indicus est, colore pori i succum refer ens, aureis intervenientibus guttis, unde et nomen accepit. с. IX. 3. Hyacinthus ex nominis sui flore vocatur. Hie in Aethiopia invenitur, caeruleum colorem habens, etc. с. IX. 1. Inter purpureas gemmas principatum Amethystus Indicus tenet. Amethystus purpureus est permisto violaceo colore, et quasi rosae nitore leniter quasdam flamulas fulgens etc. Nemcsak a természetrajzi magyarázatot közöltük, hanem Szent Gellért egész misztikus magyarázatát, mert ez egyrészt mutatja módszerét, forrásidézését, másrészt eredeti elgondolását. A jáspisnál az Izidortól való átvétel nem szószerinti, de a róla mondott megállapítás csak az önálló szövegezésben tér el. Etimológiai jelentésének magyarázata elmarad. A zafírnál az átvétel nem mutatható ki könnyen, ámbár valószínű, hogy gondolattársítás révén „pulveres aureos sparsos"-ból lett a „flavi coloris" és a misztikus magyarázat ,,qui humanatione flavus factus est". A „humanatio" szó, amint Ibrányi és Ivánka tanulmányai alapján megállapítható,1 Dionysios Areopagita hatására mutat. A calcedon magyarázata Izidornál nincs meg. Ez azt bizonyítja, hogy Szent Gellért a drágakövek magyarázatánál nemcsak Izidor, hanem mások munkáját is szem előtt tartotta, főképen pedig valamilyen drágakövekről szóló bibliai kommentárt; erre utalnak a második magyarázathoz bevezetésképen használt szavak: ,,ut volunt 1 Ibrányi i. m. 528. I., Ivánka i. m. 16. 1. Századok 1943, IV—VI. 14