Századok – 1943

Ismertetések - Fischer; H. A. L.: Európa története. I–III. k. Ism.: Török Pál 105

Történeti irodalom. Fisher, H. A. L.: Európa története, I—III. к. Fordította Balla Antal és Benedek Marcell. Átnézte Lukinich Imre. Budapest, é. п., Singer és Wolfner. 8° 415; 460; 507 I. A Magyarország története és Az egyetemes és magyar történet vázlata 1914— 1939. című részeket írta Balla Antal. F.-hez iskolába járhat, aki a nagyközönség részére akar történelmet írni. Világtörténelmet írni adatok tömege nélkül lehetetlen. Éppen az a művészet a történelem előadásában, hogy az adatok az elkerülhetetlenül szükséges sűrűségű rostán menjenek át, — a megmaradókat aztán jellemezni kell, hogy megértse, belőlük a többire következtessen az olvasó, hogy érdekesnek találja őket. E rövidre fogott világtörténelemben a finom rostokig plasztikusan áll előttünk a döntő jelentőségű egyének arcképe, mellettük a szellem nagy embereinek díszes csarnokát találjuk. Jellemez népeket, államszervezeteket és vallásokat, közben lírai jellegűvé, tehát megint csak érdekessé teszi előadását a történelmi művekben általában ritka esztétikai és etikai ítéletmondás. Jó kihasználja a történelemben önként kínálkozó paradoxonokat, „csatányokat" az élénkítés céljára és ritkán mulasztja el a paradox jelenség okának kifejtését. A cím csak Európa történelmét igéri, de amióta Európa fiai megszerezték a hegemóniát az egész világ fölött, azóta Európa történelme lényegében egyetemessé vált, hiszen meg sem érthető a többi világrészek történelmének ismerete nélkül. F. tehát szükségképen világtörténelmet ír. Ez pedig szükségképen történetfilozófa. F. világnézete nem annyira vallásos, mint inkább esztétikus és erkölcsi. Isten mindössze talán kétszer jelenik meg művében, mint cselekvő, egyik esetben „gondviselés-szer«" a római vüágbirodalom keletkezése, mert edényül szolgált a születő világegyháznak, másik esetben az angol tory-vezéreket ajándékozta meg a XIX. század első felében a „Gondviselés" hajlékonysággal és józan ésszel. Emberfölötti hatalomként — ha nem puszta szóvirág -— a nemezist látjuk még („mely utoléri a politikai gyilkosságok rendezőit") és a végzetet (mely XIV. Lajos autokráciáját bünteti azért, mert alkotmányos problémákon nem gondolkozott). Gyakran kétkedik a hit őszinteségében. Előadásából szinte azt képzelhetnők, hogy nem a vallás fogja össze a kultúrköröket, hanem az egygondolkozású nemzetek különös megállapodás nélkül, ösztönszerűleg alakítják ki közös vallásukat. Az iszlám „pásztorok