Századok – 1942
Értekezések - SZIKLAY LÁSZLÓ: Egy felvidéki családi emlékkönyv a XIX. század elejéről. 65
EGY FELVIDÉKI CSALÁDI EMLÉKKÖNYV 87 Anno 1634 zomrela pani Maria Tarnóczy, Pongrácz Benedíka manzelka, ktery bol syn Pongrácz Piterov, a vlastny brat Pongrácz Mátyása kapitánya hajnácskőskeho. Iste Benedictus defecit in sexn masculino. Anno 1665 die 12 martii narodil se moj syn, ktorému jméno Emericus . . . Anno 1657 mortua est Magdalena Helth, annorum nonaginta, vidua Friderici condam Pongrácz, cuius duo filii Joannes et Oetavianus, in sexu masculino defecerunt. A szlováknyelvűségnek a magyar kultúrával és a magyar vitézi életformával való érdekes együttélésére mutat Péter apjának. Máténak sajátos emlegetése. Boldizsár, az emlékkönyv tulajdonosának nagyapja, már magyarul ír: IIIг о. Sequuntur pruenotationes Balthasaris, filii Petri, filii Matthaei Pongrácz. Anno 1698 die 9 mensis februarii: Istennek ő szent felségének kegyelmes rendeléséből és a keresztény szentegyháznak engedelméből, házasodtam az én kedves feleségemmel, nemzetes Reviczky Eva1 asszonnyal; kiirt Istennek drágalátos szent neve dicsértessék, úgy, hogy legyen lelkemnek üdvességére. Amen . . . Anno 1702 die 1 novembris, circa horam 6-am matutinam, Isten •ö szent fölsége megáldotta minket, itt, andrásfalusi házunknál egy fiu magzattal, kit kereszteltettünk nagypalugyai templomban, az ő neve Pongrácz Márton. Vivat. Anno 1706, die 29 augustí, az Úristen megáldott minket egy és két óra közt egy leány magzatt al, kit megkereszteltettünk szent -miklósi templomban, az ő neve Pongrácz Mária. Vivat. Haec nupsit Nicolao Csemiczky in Szikszó residenti. Anno 1706 meghalt szerelmes drága asszonyom anyám, Gradeczi Stansith Horváth Anna, néhai Pongrácz Péter atyámuramnak özvegye. Csak Boldizsár hitvese, a fentebb említett Reviczky Éva asszony fűzi e rész végéhez a maga szlováknyelvű feljegyzéseit; ura haláláról szól benne: Anno 1725, die februarii okole sedmej hodine-ranej, povolal mily Pán Buli mého úprimného tovarise Pongrácz Boldizára tohoto placlivého údoli, kterému nech dá mily Pán Buh veselé z mrtvych vstaní. Nagyon érdekes és jellemző végül a Boldizsár jegyzeteinek végén közölt latin megjegyzés a család e tagjának katonaéletéről: Observandum. Balthasar iste Pongrácz, educabatur in comitis Stephani Thököly de Késmárk, illis temporibus celeberrima et ditis-1 A revisnyei Reviczky-család „Árva megye legrégibb családainak egyike. Gyöke Hotimér (vagy Hocimir), aki fia halála miatt fájdalmának enyhítéséül IV. László királytól 1272-ben Árva megyében fekvő kicsi, de kies fekvésénél s Nagyfalu, Alsó-Kubin és Árva vára . . . szomszédos voltánál fogva kedvező helyzetű Revisnye nevű két ekényi földet kapta. Uo. IX. k. 724. 1.
