Századok – 1942

Értekezések - NÉMETH GYULA: A kunok neve és eredete. 16

Il) HAJNAL ISTVÁN szerkezetének, mint a lengyel vagy akár a magyar társa dalom. Pedig igazán peremvidékek, északra tőlük nincs már semmi sem többé, másutt is tengerek választják el a középkori húbértársadalmaktól. Természeti adottságai is eléggé mostohák. Nem csupán fejlődésük későbbi nyugatias vonásai miatt szokás e nemzeteket az Okcidens szorosabb tartozékainak tekinteni, hanem ősi, kereszténység-előtti kultúrájúknál fogva is. Bizonyos mértékben bennök látjuk az őseredeti európai stuktúra maradványait. Igaz, hogy elscsorban a germán őskultúráét. De másrészt: a germánságnak tágas kontinentális vidékekre kiszakadt részei kétségtelenül nagymértékben levetkőzték ez északi stuktúrát, szervezetük közeledett a nomád törzsszervezet felé. A fajisággal tehát nem lehet szétbonthatlanul összekötni az ősi siand'náv társadalom- és к ult úrformák at. Annál kevésbbé, mert az ifjabb kőkorban végbement bevándorlás nem tiszta germánságot, hanem fajilag kevert népet hozott ide. Valószínűbb az, hogy más népfajták, azonos körülmények között, a skandináv vidékeken meggyökerezve, ugyanolyan formál at képeztek volna ki társadalmuk számára, mint amilyenek között itt a germánok éltek. A faji sajátosságnál egyszerűbb, elemibb magyarázatra van tehát szükségünk, olyanra, ami minden nép fejlődésszerkezetére alkalmazható, tehát a fejlődéskutatásnak általános szempontjául szolgálhat. A skandináv történet ismét a nyugati fejlődés olyan alapvető tényeire utal, amelyeket magából a nyugati mélyszerkezetből nehéz lenne kiolvasni. Arra. hogy a kontinens tengerhez közeli övezetében már az antik előtt is meg volt dolgozva a talaj, ami azután az antik, majd a középkori kultúrképződményeknek továbbvonulását meghatározta. Skandinávia annak az övezetnek végső darabja, amelyen Ázsia, Afrika, Európa tengerhez szorult társadalmai az összes mélykultúrákat kifejlesztették — mint ahogyan Amerikában is a hasonló kontinensszéli övezet volt a kulturvonulat talaja. A skandináv népek a kontinens szélein egymásratorlódott társadalmak sorsában osztoztak, a konti-(Miinehen 1938). — O. Montelius: Kulturgeschichte Schwedens bis /.um XI. Jh. -— E. Bull: Vergleichende Studien über die Kulturverhältnisse des Bauerntums (Oslo 1930). •— H. Koht: Vereinigte Königreiche des späteren Mittelalters. Résumés des Communications présentées au Congrès (Varsovie 1933), I. 119. 1. — К. Oestberg: Forschungen in der nordischen Rechtsgeschichte und in dem geltenden Volksrechte (Bauernrechte). Uo. I. 325. I. — P. Törne: Die Ausbreitung abendländischer Bildung nach den nordischen Ländern im MA. Uo. (Zürich 1938), I. 112. 1.