Századok – 1942
Értekezések - NÉMETH GYULA: A kunok neve és eredete. 16
A KIS NEMZETEK TÖ HT ÉNETÍ KÁSA 33 meggyökerezésével. Mintha a magyarnál élesebben helyezkedett volna ez a lengyel „lovag" a kivételes jogokat biztosító „immunitás" alapjaira: az alatta élő népet az államhatalommal szemben saját rendelkezése alá vonva. A papságot illetőleg meg talán nagyobb a jelentősége a kolostornak, mint a magyar fejlődésben; idegen, német szerzetesek, sokáig idegenből egészítve ki együttesüket, merevebb, felsőségesebb elkülönüléssel rendezkedtek be az egyházszervezetben. De azért a népi rétegekben is általános az átalakulás; változatos állapotok, foglalatosságok domborodnak ki, a rabszolgaság elmosódik, a későbbi parasztság sokféle helyzetű típusa már a XIII. század elején kiformálódott. A lengyel „hűbéries szokásszerűségnek" e munkáját azonban, a magyarhoz hasonlóan, inkább a későbbi századok rendi alakulásaiból lehet visszafelé következtetve vizsgálni, mint a kereszténységnek első. forrásszegény századaiból. A magvai' és lengyel J ,hűhérkég"-példája arra tanít, hogy az Okcidens e szélső területein a szokásszerűség nem tudta az életformáka t önmagukban, az eleven érdektől megtisztítva kidolgozni. \Hivatások. hivatalok nem a maguk önálló struktúrájára alapozódtak, társadalmias szakszerűségükre, hanem csak a birtok és az érdekszövetség segítségével, tehát a szakszerű hivatástól idegen szempontok belevegyülésével tudták fenntartani magukat. Az igazi hűbériségben a hűbér -viszony tárgya a szakszerű hivatás, amely egyetlen hűbérúr alatt is sokfelé szolgál, a társadalom bizonyos közszükségleteit elégíti ki. A magyar és lengyel hűbériség ezzel szemben a legerősebb érdekfél, az uralkodói hatalom felé tekint, tőle származtatja le vagyonát is. („Közjogi" természetű a hűbérisége; elmosódó, elméleti, „szimbolikus". Nyugaton ezzel szemben személytől személyre, családi hivatástól családi hivatásra szóló, úgyhogy csak lépcsőzetes hierarchia által ér fel a királyig. A különbséget nem a tudatos jogelvek érvényesülése adja, hanem a nyugati szokásszerűségnek izmosabb, az élet tapasztalati szemléletességéhez közelibb, mélyebb szerepe.1 A skandináv nej^et2 szintén nem járta át az antik Jjultúra, — és mégísbennsőbb alkatrészei az Okcidens fejlődés-1 V. ö.: H. F. Schmid: Lehenswesen und slavische Rechtsordnung. (Résumés, 1933. II. 19.) — Váczy P.: A királyi serviensek és a patrimoniális királyság. Századok 1927. 2 J. Paul: Nordische Geschichte (Breslau 1925). — О. A. Johnsen: Norwegische Wirtschaftsgeschichte (Jena 1939). — A. Nielsen: Dänische Wirtschaftsgeschichte (Jena 1933). *— R. Svanström С. T. Palmstierna: A short History of Sweden (Oxford 1934). — C. Grünberg: Die wunderbaren Schicksale des schwedischen Volkes Századok 1942. I—TIT. 3
