Századok – 1942

Történeti irodalom - Úr és paraszt a magyar élet egységében; ld. Eckhardt Sándor - Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. Ism.: Gerézdi Rabán. 338

342 TÖRTÉNETI IRODALOM 342-színűtlen, de adatok híján csak hipotézis marad. Bakóczot Garzonival is szeretné a bolognai tartózkodása kapcsán ismeretségbe hozni (48.1.), de ezt éppen azok a levelek cáfolják meg, amelyre hivatkozik. (Florio Banfi: Giovanni Garzoni ed il Cardinale Tommaso Bakócz Primate d'Ungheria. L'Archiginnasio 1936, 120—139. 1.) Csulai Móré Fülöpöt összezavarja Móré Fülöp budai prépost s koronaőrrel (59. 1.), pedig ez már a kilencvenes években meghalt, Váradi Péter ugyanis egyik levelében „bonae memoriae"-nek aposztrofálja. (Wagner: Petri de Warda Epistolae . . . 1776. Ep. CXL. 260. 1.) A V.-től kiadott ajánlások is, pl. Beroaldóó (443. 1.), Csulai Mórét még 1496-ban is fiatalnak, ,,iuvenis"-nek említik. Vincenzo Guidotto, a velencei köztársaságnak II. Lajosnál levő követe 1525. évi jelentésében Csulai Móré pécsi püspököt 54—55 évesre becsüli. (Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából, I. 214. 1.) Tehát 1470 körül született, s így 1490-ben nem lehetett kb. 38 éves, amennyinek V. állítja. Brodarich István bolognai tanulását V. csak gyanítja (77. 1.). Pedig Brodarichot Pinus Tolosanus egykorú Beroaldo-életrajzában a Beroaldo-tanítványok tömegéből különösképen kiemeli, „contubernalis ante et condiscipulus meus"-nak mondja és nagy jövőt jósol neki. (Pinus munkája: Bologna 1505; Révész Mária: Néhány adat Philippus Beroaldus maior magyar összeköttetéseihez. Egyetemes Philologiai Közlöny 1941, 164—166. 1.) Ipnét azt is megtudjuk, hogy Brodarich előbb Páduában a híres Calfurnio tanárnak volt a tanítványa ,,plusculos annos". 1501 okt. 5-én még ott tartózkodott. (Veress: Matricula et acta Hungarorum in universitate Patavina studentium, 1915, 23.1.) Pinus Tolosanus, aki Codronak ós Beroaldonak volt a tanítványa, 1497-ben hazatért magát felszenteltetni, s utána mégötévre visszament Bolognába. (C. Malagola: Delia vita e delle opere di Antonio Urceo detto Codro, 1878, 301—304.1.) Brodarich tehát mintegy 1502—3-ban lehetett Bolognában. Vagy talán ott maradt egészen Beroaldo haláláig. (1505 júl. 7.) Bolognából aztán visszatér Páduába: onnét jön haza 1506 körül. Jóhiszeműen, de adat híján Báthory Miklóst, a későbbi híres humanista püspököt, megteszi firenzei tanulónak. Galeotto személye azonban, akinek könyvében (XXXI. fej.) egykori tanítványa- ós lakótársaként említtetik, inkább Bolognára vagy Páduára utal. Azokat a tanulókat, akiket nem tudott pontosan egy egyetemre sem lokalizálni, az Incertae universitatis rovatában gyűjtötte össze. Ez munkájának a leggyöngébb pontja, s csak a legnagyobb óvatossággal használható, mert egyrészt belekerültek olyanok, akiket már az egyes egyetemeknél tárgyalt, de oklevelekben találkozva nevükkel, nem ismerte fel őket. Nicolaus Barnis decretorum doctor . . . (406. 1.) Bánfalvai (Barius) Miklóssal (157. 1.), Stephanus praepositus Agriensis. . . (406. 1.) Várday István későbbi kalocsai érsekkel (357. 1., ahol egri püspöknek mondja, pedig csak prépost volt), Georgius praepositus Quinque-Ecclesiarum . . . (408. 1.) pedig a későbbi híres humanista kalocsai érsekkel azonos (358—359. 1.). Másrészt pedig olyanok, akik nem is itáliai egyetemeken, hanem a bécsin, vagy a krakkóin végeztek. Nicolaus Stock decretorum doctor (402. 1.) Bécsben. (Schrauf: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen, 1892, 52. 1.) Ladislaus