Századok – 1942
Értekezések - NÉMETH GYULA: A kunok neve és eredete. 16
Il) HAJNAL ISTVÁN a hasznosítható földtulajdon. Különösen Franciaországban igen fejlett tanok keletkeztek arról, hogy milyen esetekben állapítható meg a hűbérkötelesség megsértése a birtok hibás kezelése folytán; hogy a művelésfajta, vagy a föld népének szervezete milyen esetekben, módokon változtatható. Hűbér -viszony tárgya lehet valamely erőd is, de a várnak egy falrészlete, tornya, kapuja is. Ebben benne van az épület fenntartásának, de egyúttal a húbérfelek közötti méltányos erőviszonyoknak szabályozása is. Es a hűbérviszony nem jelenti a két fél kapcsolatának kizárólagosságát; korán jelentkezik egyazon személynek több hűbérúr alá tartozása: ugyanazon foglalatosságnak többféle kapcsolódása. A hűbérúr jogszolgáltatása a felek közötti viszony objektív megítélésére kényszerül, annyira, hogy saját bírósága előtt sajátmaga is szerepelhet panaszolt félként. Nem is egyéni, szubjektív hűséglelkületről van szó; már korán átadhatja az úr hűbéresét más úr alá, csak a hűbéres hátránya nélkül. A személyek változhatnak, ha a hűbérviszony ugyanaz marad. Hasonló mozgékonyságú a hűbéres helyzete is: átadhatja másnak hűbérét, az úr beleegyezi ével. Mindebből végezetül a foglalatosságok, életformák elismerése domborodik ki, belső életegész üzemüknek biztosítása a lényegüktől idegen beavatkozások ellen. Nem elvi szempontok, még a Nagy Károly előírta hűségeskü sem elvont államhűséget, hanem begyökerezett, „magánjogi" természetű kapcsolatokhoz való ragaszkodást kíván. A hűbérviszony öröklődő, ha az utódok megújítják fogadalmukat; mégpedig az elsőszülöttség jogán öröklődő; de az elsőszülöttnek csak bizonyos felsőségszerepet ad testvérei fölött. A családüzem egészének ez a tradicionális folytonossága a hűbériesség alakítása, szemben a tesvérek közötti okszerű osztozkodással. A társadalomélet felszínéről kiszedett vonások ezek. Hiszen ami alul van, az nem számít mindig kifejezetten hűbérjognak, bár francia földön polgár és paraszt később sincs feltétlenül kizárva hűbérjavadalom birtoklásából. De még a kifejezett jogrendszerre is jellemző, hogy a szűkebb jogforrás érvényesül a tágabbal szemben: az életközei alakult szokás a távolibb elméleti igénnyel szemben. Kétségtelen, hogy a hűbérjog elvei önmagukban értelmetlenek, végrehajthatatlanok; a széles alsó társadalom, a családüzemek, foglalatosságok változatos alakulásai adják a konkrét struktúrát hozzájuk. Ezeknek egymáshoz való viszonya a felső jogrendszer kialakítója. JFranci a földön magában a jogrendszerben is mindig megtartja fontosságát a szertartás, ft forma; nem elég a hasznos kölcsönviszonynak elismerése,
