Századok – 1942

Értekezések - NÉMETH GYULA: A kunok neve és eredete. 16

А К JH NEMZETEK TÖRTÉNETÍRÁSA 19 vagy felmondása, hanem a homagium, az investitura. a hűségeskü, vagy a mindezektől való szertartásos feloldás szükséges. E formák szimbólumok, de utalnak az egész társadalomélet alapvető tényére, az egész életvitel szemléletes formáinak megbecsülésére. A volt római rabszolga, aki generációk óta dolgozik ura földjén, munkája, élete formáit, eszközeit, módszereit végezetül is „hűbéries" birtokába veszi. Állapota, elnevezése szolgai marad, s a rabszolgaság mégis eltűnik, mert sokoldalúan szabályozott viszonnyá alakul. A paraszt nem marad a nagybirtok munkása; a természetes környezet, amelyen dolgozik s amelyet otthonosan kiformált, hűbérviszony tárgyává lesz. A kézművesség munkamódszerei ugyancsak biztosított állapottá alakulnak. Ugyanilyen állapottá a földesúri pap hivatása is, a plébánia az úr földén is saját funkciók, foglalatosságok hűbéries önállóságát jelenti. Még az úr szolgálatában álló hivatalnok hivatása is; az úrtól függ. de társadalmát igazgató foglalatosságának, objektív módszereinek épségbentartásával. A történetirodalomban ma már mind gyakrabban találkozni megjegyzésekkel a hűbériségnek alapvető szerepéről a modern jogállam kialakításában. Ezenkívül különösképen a modern hiteljog kialakulásában veszik észre a hűbériség szerepét: a nemfizető adós teljes, következetes kiszolgáltatása helyett teljesítőképességének, foglalatosságának megóvását, a hitelező érdekében is. Ma már „racionális" szabályozás ez, — de eredetét annak köszönheti, hogy az antik „racionális", bosszúálló kiszolgáltatás helyett az élet, a munka „irracionális" oldalai is érvényesültek. A modern „szakszerűség" általában ily képződmény, a pillanatnyilag hasznossal ellentétben álló, de az emberi lét teljéhez tartozó életanyagnak kötelező formákban való kifejeződése. A szokásszerűségnek társadalomstruktúrát képező szerepe térítette el a nyugati fejlődést az érett antik kultúr szerkezet végzetes következetességétől. Ez a társadalomstruktúra hiányzik Bizáncban; ezért dolgozik a kultúrmechanizmus mind vékonyabb, elvontabb életanyaggal, mind nagyobb kihagyásokkal. De magában a nyugati fejlődésben is tapasztalható e megállapítás igazsága. A hűbériség legmélyebb fejlődésterülete Közép-Franciaország; később is, még az újkor jóreszén át is, a szokásjog legszívósabb érvényesülésével. Bármily irányban távolodunk is e középfrancia mélyszerkezettől, annál „racionálisabb" a hűbériség. Már a német területen is aránylag erősen a dologi kapcsolaton a hangsúly a hűbérviszonvban, az anyagi hűbértárgvon, amelyből mindkét fél