Századok – 1942

Szemle - Böhle; Cilly: Die Idee der Wirtschaftsverfassung im deutschen Merkantilismus. Ism.: Berlász Jenő. 237

238 SZEMLE mutatkoznak. Következménye ez annak a beállítottságnak, amely a szóbanlevő gazdasági irányzatot túlnyomórészt univerzális európai jelenségként fogta fel s bármily sok nézőpontból vette is szemügyre, egyetemleges eredmények megállapítására törekedett. S ha konstatálta is az irodalom, hogy Európa különböző államaiban a merkantilszisztéma észrevehető különbségeket mutat (hisz a eolbertizmus és a kameralizmus specifikumai már jóideje ismeretesek), a regionális átszíneződés és a sajátos nemzeti jelleg kutatásának és kidomborításának nem szentelt elegendő figyelmet. A népi nacionalizmus korának kellett eljönnie, hogy a tudománynak e vonatkozásban hiányérzete támadjon s vizsgálódását ebbe az irányba is kiterjessze. E neonacionális közgazdaságtörténeti kutatásnak egyik karakterisztikus termése B. munkája. Kutatása célját a szerző szó szerint a következőkép tűzte ki: „Die folgenden Untersuchungen werden - in Übereinstimmung mit der neueren Forschung— zu dem Ergebnis gelangen, dass es eine spezifisch deutsche Prägung dieser Periode der Wirtschaftswissenschaft gibt, die bei aller Ähnlichkeit mit dem Merkantilismus der Nachbarstaaten doch eine besondere deutsche Geistigkeit zur- Grundlage hat und ihre Zielsetzung aus der besonderen Situation der deutschen Staaten nimmt." B. tehát a merkantilizmus jellegzetes „német veretének" és különleges „német szellemiségének" feltárására vállalkozott. Feladatát ügyesen és lelkiismeretesen oldotta meg: áttanulmányozta a harmincéves háború korától a XV11I—XIX. század fordulójáig terjedő korszak egykorú német közgazdasági irodalmát s a szóbanforgó sajátosságokat célszerű keretbe foglalva, mint a ,,Wirtschaftsverfassung" ideájának érvényesülését kereste. A 'W irtschaftsverfassung kifejezés maga is egészen új a német szakirodalomban; mint speciális értelmű terminus technikust a vázolt kutatási irány problematikáját kifejtő tudósok (W. Eucken. F. Böhm, H. Grossmann—Doerth és L. Miksch) a közelmúlt években hívták életre a gazdasági tevékenység rendjét illető állami szabályrendszer megjelölésére. E tágabb, univerzális (minden gazdasági területre kiterjedő) jelentésen kívül használatos a szó parciális értelemben is, pl. a mezőgazdáságra, a pénzügyre stb. vonatkoztatva. Nem tévesztendő össze a Wirtschaft s Verfassung valamely gazdasági közösségben tényleg fennálló gazdasági i'enddel, az ú. n. Wirtschaftsordnung-gal. Az utóbbi t. i. irracionális képződmény is lehet, létrejöveteléhez nem szükséges az állam tervszerű irányító közreműködése. Vagyis a Wirtschaftsverfassung nem a gazdasági tények összességét jelenti, hanem a mindennapi gazdasági tevékenységnek normák rendszere által való tudatos alakítását. Hogy miként alakult ki ez az állami gazdaságszabályozó akció a korszak politikai adottságaiból, a filozófiai és világnézeti felfogásokból, de legfőként a szaktudósok munkálkodásából, s milyen metódusokban nyilatkozott meg a merkantilizmus korai és késői periódusában, arról B. részletes, világos áttekintésű, széles irodalmi megalapozottságú képet ad. Szerkezetileg a mű a Wirtschaftsverfassung-tan egyik teoretikusának, F. Bölimnek azon tételén alapszik, hogy a gazdasági magatartás irányítását a törvényhozó hatalom elvileg két módszerrel végezheti: vagy jogilag rendezett csere- és versenyszabályozás (közvetlen piacirányítás) által, vagy metódikus kényszerrendszabályok (közvetett állami piacirányítás) révén. Ennek megfelelően tagozódik a könyv anyaga: az írók, az egykorú állam- és társadalomszemlélet, a technikai haladás bemutatása után előbb az állami irányítás és a verseny gazdaságszabályozó elvének, majd a két tényező együttműködésének mint a gazdasági ágak egyensúlyát biztosító hatásnak ismertetése kerül