Századok – 1942

Értekezések - MEZŐSI KÁROLY: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken. 179

182 MEZŐSI KÁROLY ságdíj beszedése tehát utolsó pénzszerzési lehetőségnek kínálkozott a rendes jövedelmeken kívül. 1702-ben kezdődtek meg a tárgyalások a bécsi udvarban a magyar birtokosokkal. várinegyékkel és városokkal a fégvverjog, néniét nevén: Waffen Recht megfizetésére vonatkozólag. Kezdetben egyes birtokosokkal tárgyalt a bécsi udvar a fegyverjog nagyságáról és a megfizetés módozatairól. így az első. akinek az új szerzeményeken fekvő birtokai után váltságdíjat kellett fizetnie, herceg Esterházy Pál nádor volt. A felszabadító háborúk korában Eszterházy igen eredményesen gyarapította vagyonát, s az udvari kamarának is az volt a véleménye róla. hogy csaknem az egész neo-acquisticára igényt tart. Esterházy nádor azonban nem készpénzben rótta le a jus armorumot, hanem azáltal, hogy lemondott Kimontornva kastélyra és mezővárosra vonatkozó tulajdonjogáról. Az udvari kamara ugyanis Simontornyát 40.000 forintért eladta Styrum grófnak, de a birtokjog igazolása során a neoacquistica commissio e kastélyt és várost is Esterházy herceg és családja tulajdonának ismerte el. Esterházy nádor tehát visszakövetelhette volna Simontornya kastélyt és mezővárost, de annak fejében, hogy az udvari kamara az új szerzeményeken fekvő többi birtokai után elengedi a jus armorumot, lemondott róluk. A 40.000 forintért eladott Simontornya kastély és város ellenében az udvari kamara 400.000 forint értékben megváltottnak ismerte el 1702-ben Esterházy nádornak és örököseinek új szerzeményi birtokait. Kitűnik ebből az is, hogy jus armorum címén a birtokok ériékének 10 százalékát számították fel. A nádorral kötött megállapodás alkalmával felsorolják azokat a helységeket is, melyekre nézve a fegyverjogot kiegyenlítettnek tekintik, feltéve, hogy ezek értéke nem haladja meg a 400.000 forintot.1 Az Esterházy nádorral kötött megegyezéskor kifejezte az udvari kamara azt a szándékát, hogy a császár javára a jövőben az új szerzeményeken elterülő összes földek birtokosaitól megköveteli « jus armorumot. A fegyverjog megfizetéséről valóban csakhamar a tárgyalások sorozata indult meg a bécsi udvar és egyes magyar birtokosok között. így gróf Keglevich Zsigmond a Csongrád megyében fekvő Böd. Algyő, Ság. Héked, Szent-Péter és Mindszent birtokokért jelentkezett, melyeket régebben ő bírt. de utóbb — szerinte — Schlick tábornok eltulajdonított. A csongrádi uradalmat ugyanis az udvari 1 E helységek: Ozora, Tamási, Koppány, Simontornya (a kastély és a mezőváros kivételével), Kaposvár és a Zsigmond király 1421-ben kelt adománylevele szerint idetartozó 90 község. (HTvA. Ung. Hofíinanz 1702 márc. 14.)