Századok – 1942

Értekezések - MEZŐSI KÁROLY: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken. 179

A JUS ABMOBÏÏM MEGVÁLTÁSA 183 kamara eladta Schlick tábornoknak és ebből támadt a birtokviszály.1 Az udvari kamara Keglevich panaszára az udvari haditanács közbejárását kérte és egyúttal felszólította a budai kamarai igazgatóságot e birtokok leírására és felbecsülésére, minthogy Keglevich gróffal a fegyverjog kérdésében tárgyalást kezdtek.2 Feltűnő, hogy a jus armorum megfizetése céljából egyes birtokosok milyen készségesen jelentkeztek az udvari kamaránál. Nyilván azért, hogy a kamarával történt megállapodás és a fegyverjog lerovása révén földjeikre vonatkozó tulajdonjogukat vitathatatlanná tegyék, véglegesen elismertessék. Érdekes példa erre Újvári Imre magyar udvari kancelláriai lajstromozó és becsüs Acsa és Alcsut fejérmegyei falvakra vonatkozó birtokjogának tisztázása. E két falut a nádor adományozta neki 1701-ben. az udvari kamara nagy felháborodására. Ügy látták ugyanis Bécsben, hogy Esterházy nádor túllépte hatáskörét, mert 32 jobbágyteleknél nagyobb birtokot nem adományozhatott volna, másrészt pedig e falvak az új szerzeményeken fekszenek, s itt kizárólag az udvari kamara intézkedhetik. Felhívták tehát a magyar udvari kancelláriát, hogy a nádor adományát hatálytalanítsa és a falvakat a fiscus javára újból foglalja le.3 Ezután jelentkezett, Ujváry Imre az udvari kamaránál, és tekintélyes összeget ajánlott fel a fegyverjog lerovására. Az udvari kamarát most már nem aggasztotta a kérdés, hogy jogtalan volt-e a nádor birtokadományozása az új szerzeményeken, hanem csupán az. vájjon nem lépte-e túl a jobbágytelkek számát tekintve hatáskörét olyképen, hogy a fél, negyed és nyolcad telkeket egész telkekbe vonták össze, vagyis nem volt-e túlságosan értékes az adomány. A budai adminisztrációtól bekérte tehát a két község részletes leírását, becslését. E szerint lakosaik azt vallották, hogy a török időben keresztény földesuruk nem volt. s valamennyien armalisták, címeres nemesek. Másrészt azonban a pesti pálos atyák a török kiűzése után bejelentették birtokigényüket a két községre. Különben Acsa 27 egész telekből állt (illetőleg 14 egész. íj háromnegyedes. 13 fél és 6 negyed telekből), továbbá lakott még benne egy házas és két házatlan zsellér. Alcsut 13 egész telekre volt számítható (4 egész, 6 háromnegyedes, 4 fél, 10 negyed telek), s lakott még ott három házas jobbágy. Alcsutot a becslés idejében Kurz budai kamarai igazgató 1 V. ö. Kovács Katalin: Csongrád város a XVIII. században (Budapest 1929). 2 H KA. Ung. Hoffinanz 1702 márc. 25. 3 Uo. 1701 aug. 31.