Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133

A KUNOK NEVE ÉS EREDETE 171 'elsápadni, megsápadni', karaim quwar- 'elsápadni', kazáni qobár- 'elsápadni, megbarnulni', qüar- (küerik) 'elsápadni', (kir.j 'elfonnyadni, megöregedni'.1 A qü és quba melléknevekből vannak képezve a qün és quman nevek, denominális -n képzővel. (Kevésbbé valószínű, hogy a quman alak a qü alapszóból -man képzővel — v. ö. türk-män, qara-man, Kög-män — keletkezett volna.) Ami a quman alak m hangját illeti, a tárgyalt quba melléknév 6-jével szemben, erre vonatkozólag azt mondhat juk, hogy ez egyike a leggyakoribb török hangváltozásoknak, különösen a b . n hangcsoportban. íme néhány példa: sór, leb. szag. küer. tarancsi alban 'adó, szolgáltatás' ~ alt. alman ua. (< mong.); sór, szag. aqsïban 'fehéres' — к az. tel. aqsïman na.; kacs. kojbál erb'án 'üröm' ~kir. ermün ua. ; keletturkesztáni täbän 'nagy tű' <~ Codex Cum. temen; kaz. caban (caman) 'rest (ló)' ~ CC. caman 'rest'. A két utolsó példa azt is mutatja, hogy eredeti b . n hangcsoportnak magában a kunban is w . n felel meg. Különben a quman név quban alakban is előfordul, mint mondottam, az altajvidéki kumandi-tatároknál. Ezeknek egy nemzetségét quban-wàk nevezik és a qumandï név is előfordul qubandï alakban.2 (A -dï végeet az osmanVi név -Vi képzőjével azonos.) Mindebből világos, hogy a quman népnévnek eredetileg ugyanaz a jelentése, mint a fent tárgyalt orosz, német és örmény neveknek, t. i. 'sápadt, sárgás, fakó'.3 1 KCsa. III, 99—100 1. 8 Rásonyi Nagy László, MNy. XXVII, 315. 1. s Van még egy név, mely talán szintén idetartozik. Sarafazzamàn -—Muhammad-i 'Aufí tudósításában, mellyel alább részletesen fogunk foglalkozni, azt olvassuk, hogy a qün-okat a qáj-ok megtámadták és elűzték legelőikről. Erre a qün-ok a tudósítás szerint az egyébként ismeretlen Sári országba vonultak (Sarafazzamàn: al-Sârïja), Sári lakói pedig a turkománok országába húzódtak. Mármost a Sári azonos lehet a török sarïfy) ,sárga' szóval (a Sarafazzamánnál található alak a név mongol eredetét mutatná), itt tehát a jelentés tekintetében újra a polovci név megfelelője van előttünk. Barthold azonban még tovább megy (v. ö. Minorsky, Ac. Inscr. CR. 1937, 321. 1.), amennyiben hajlandó a Sári nevet a kunokkal összefüggésbe hozni. (Marquartnak a kunokról szóló műve ismertetésében, mely német fordításban megvan Marquart Wehrot und Arang-jának előszavában: 34*. 1. Ebben a fordításban azonban a minket most érdeklő mondatban — a 6. sorban alulról — kimaradt a „nur ein zufälliges Zusammentreffen" kifejezés elől a „kaum" szó. Az orosz mondatot közli Rasovskij, Sem. Kond. VIII, 35.) — Ezzel a nézettel szemben hangsúlyozom, hogy a Bërûnî és Sarafazzamän—-'Auf! tudósításában szereplő qün nevet nem igen lehet elválasztani a kunoktól és hogy