Századok – 1942
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133
A KUNOK NEVE ÉS EREDETE 169 is annak a véleménynek adtam kifejezést, hogy a névben a török -man, -men képző lappang, a név alapszavául pedig a qün népnevet tettem fel. Vizsgáljuk most közelebbről a qün és quman népneveket. A kun név Magyarországon és bizonyos keleti íróknál fordul elő. Magyarországon gyakori a név latinosított Cuni formája is. Ez a név nem a magyar nyelvben keletkezett, nem magyar szó, nem is egy harmadik néptől kapták a magyarok, ez a kunoknak saját neve. Nyelvtörténeti szempontból csak annyit mondhatunk e névről, hogy a magyarban nem változott. Eredeti alakja kun vagy bún. Ma a magyarban általában — a Nagykunságon és a Kiskunságon is — rövid м-val mondják, de némelyek hosszú й-val is ejtik. A névnek mohamedán forrásokban előforduló alakjával egyelőre szükségtelen foglalkoznunk, erről majd később lesz szó. Most csak annyit jegyzek meg, hogy a mohamedán íróknál feljegyzett alak pontosan megegyezik a magyar alakkal, ü hangja hosszú, amit a szó etymológiája is meg fog erősíteni. Ami a quman nevet illeti, ez a különféle forrásokban részint «-val, részint o-val fordul elő, de úgy látszik, hogy az u-s alak az eredeti. Az orosz krónikák, amelyeknek a tanúsága ebben a kérdésben különösen fontos, кумани, куманы alakban adják a nevet (a Laurentius-kéziratban: кумани рекше половци 'kumánok, azaz polovcok'.1 Az orosz krónikákban a qoman forma nem fordul elő. Viszont a bizánciaknál rendesen Kó^avoi (Ko^iávoi) а név alakja és ritkábban találkozunk a Kounávoi (Kouiuâvoi, Koú|aavoi) formával.2 A latin emlékek a kunokat általában Cumani-nak nevezik, de a Comani alak sem ritka.3 Magyarországon (Erdélyben), Romániában és Jugoszláviában gyakran előfordul e név, mint személy- és helynév, részint Komán, részint Kvman alakban.4 Török területen is megőrződött a quman név. Számos hety-, folyó- és személynevünk van kisázsiai, azerbajdzsáni, turkomán, kirgiz, özbeg és altaji területen, amelyek idetartoznak. A név alakja a törökségnél ma általában quman, de a kirgizeknél találunk két esetben qoman alakot is.5 1 Az adatokat összeállította Kossányi Béla A honf. magy. kial. című munkámban (142—43. 1.). 2 Az adatokat összeállította Moravcsik Gyula, i. m. 143—44. 1. 3 Gyárfás: A jász-kunok tört., oklevelek. 4 L. Rásonyi Nagy: Valaeho-Turcica, 22—23. (Forschungsarbeiten, Coll. Hung. Berlin, 1927.) 5 Rásonyi Nagy László, MNy. XXVII, 315. 1., Belleten (a Török Tört. Társ. folyóirata) III, 416. 1.
