Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133

168 NÉMETH GYULA kezőkben t. i. azt akarom bizonyítani, hogy a kunoknak saját nevei, a qün és quman nevek ugyanazt jelentik, mint az imént tárgyalt polovci, falben és /artes nevek. Mielőtt erre a magyarázatra rátérnék, előbb ismertetem a qün és quman nevek eredetére vonatkozó régebbi elméle­teket. A qün nevet ezelőtt rendesen a hun névvel egyeztették és különféle módokon — többnyire igen kalandosan — magyarázták.1 A qün ~ hun egyeztetést régebben én is elfogad­tam azzal a magyarázattal együtt., hogy e nevek a török kün 'nép', mongol kiimün 'ember' stb. szavakkal vannak összefüggésben. A quman nevet régebben főleg két kaukázusi folyónévvel egyeztették, amelyek e névhez véletlenül hasonlítanak. E két folyónév Kiima és Kuban. А Кита névvel egyeztette Adelung,2 Zeuss,3 Bretschneider,4 a Kuban névvel D'Ohsson.5 Gyárfás István a quman névhez tartozónak gondolt még egy csomó ókori nép- és városnevet és mindezt szintén a Kuma-folyó nevétől származtatta.6 A quman névnek a Kuban és Кита folyónevekkel való egyeztetése nyelvileg nem kifogásolható), azonban a folyónevekkel összefüggő nevek a török népnevek között egészen különleges csoportot alkotnak és arra sincsen semmi okunk, hogy a kunokat akár a Kuban, akár a Kuma folyóval szorosabb kapcsolatba hozzuk. Vannak azután másféle magyarázatok is. Egy orosz történész, llovajskij,7 a török qum 'homok' szóra gondolt (1876). Vámbéry8 azt hitte, hogy a quman név a qün névből keletkezett latinos végződéssel; szerinte a szó eredeti alakja cunanus volna. Golubovskij, a kunok oroszországi történetének kitűnő írója azt a kérdést veti fel, vájjon nem a török kün 'nap' és a -men képző összetétele-e a quman név.9 ,,A honfoglaló magyarság kialakulása" című munkámban (141 — 42. 1.) én 1 A régi magyarázatokat, ld. Gyárfásnál: A jász-kunok tört. I, 258. s köv. 1. (Klaproth, Grimm, Kollár, Hanusch, Erdman, Ottro­kocsi, Jászay, Czuczor—Fogarasi); Vámbéry: A magyarok eredete (kis kiadás), 419. ]., Németh:'A honf. magy. kial. 141. s köv. 1. 2 Mithridates I (1806), 479. 1. 3 I. m. 744. 1., 4 Mediaeval Res. I, 70. 1. 829. j. 5 Hist, des Mongols I (1852), 338—39. 1. 6 I. m. I, 266. s köv. I. 7 Ld. Golubovskij: Pec. Torki Pol. 40. 1. j. 8 A magy. er. 97. 1. 8 Peë. Torki Pol. 40. 1. j. (1884).

Next

/
Oldalképek
Tartalom