Századok – 1942

Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133

A kunok neve és eredete. Sokat beszéltünk mostanában arról, bogy milyen bonyolult egy-egy török nép kialakulásának a története és hogy mennyire megnehezíti a kutatást az a körülmény, hogy e területen történeti feljegyzéseink nincsenek; a legtöbb esetben többé-kevésbbé megokolt történeti feltevések mellett a népnevek igazítanak útba bennünket, amelyek ha nem beszélnek is világosan, bizonyos kapcsolatokra a legtöbb esetben rámutatnak. így vagyunk a kun nép kialakulásának kérdésével is. Itt is elsősorban a népnevek tanúbizonyságára vagyunk utalva. De ebben a tekintetben aztán nem panaszkodhatunk: a kunok legalább is hét néven szerepelnek a régi korban. Neveik közül először is kiemelem a qipcxxq nevet. így nevezik a kunokat elsősorban a mohamedán források, de megtaláljuk e nevet európai forrásban is. E név történeti értékelésénél két körülményt kell figyelembe venni: először azt, hogy az Oroszországban megjelenő kunokra az első történeti adataink az 1050 utáni évekből vannak, qifca% nevű török nép pedig már a IX. század közepetáján szerepel egy nevezetes arab írónál, Ibn Chordáábeh-nál. Mivel a IX. századi kipcsakokról semmi okunk sincs feltenni, hogy azonosak a XI. században megjelenő kunokkal, ennélfogva azt kell gondolnunk, hogy a qipcaq név a kunokhoz későbbi időben, politikai kapcsolat vagy más hasonló körülmény következtében került. Találunk azután a kunokra vonatkozólag egy sajátságos névcsoportot, amelynek nyelvi és történeti magyarázatát akarom a következőkben kifejteni. Régóta ismeretes dolog, hogy a kunokat különféle nyelvekben oly névvel jelölik, amelynek 'sápadt, sárgás, fakó' a jelentése. , Az orosz krónikák a kunokat rendesen polovcinak nevezik. Ezt a nevet régebben az orosz pole 'mező, szántóföld' szóval egyeztették1 és úgy gondolták, hogy a név annyit jelent, 1 Hammer: Gesch. d. Goldenen Horde in Kiptschak (1840), 18.1-