Századok – 1942
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133
] 46 hajnal istva n helyi társadalomban. Mindenki, akinek szolgálatát ily helyi vezetőszerepénél fogva igénybe szokta venni a királyi közigazgatás, most felül akart kerülni a vonalon, amit a kiváltságolt réteg vont maga és az alulmaradtak, a földön munkálkodók közé. Ami addig a társadalmias vezetőszerep szokásosan elismert járuléka, a közszolgáltatásoktól való mentesség — az most elvi kiváltsággá lett. Mißthogy nem voltak változatos, sokoldalúan kidolgozott családi állapotok és szomszédságps viszonyok, az átalakulás könnyen végigszaladt a társadalmon, az elv elejtette a gyöngén megalapozott tényeket, az alsó társadalom szokásos igényeit . JÉrdekegyüttesség kötötte össze a felülkerekedetteket, elvi közösségben szorították le a népies észrevétlenséggel alakult paraszti kondíciókat, elmosták sokoldalú foglalatosságaikat a termelésnek egységes szolgáltatásokra való beállításával., Szem élvről-személyre szóló, életközei felsőségviszony ok híján, tehát lépcsőzetes hűbériség híján minden kiváltságolt közvetlenül a király „serviensévé" akart lenni, az egyetlen és azonos nemesség elvével. A nyugatival szemben feltűnő nagyszámú nemesség keletkezett, nem annyira a szilárd, generációkon. át kiképződött magasabb életformák és foglalatosságok alapján, mint inkább az érdekközösségek tömegmozgalma által. Egyúttal természetszerűleg a íiagyurak, nagybirtokok ellen is irányult ez a mozgalom, mert azok ugyancsak racionális tulajdont és rendelkezést kívántak a maguk területén, az alattuk kialakult serviens-réteg kiváltságolásának megakadályozásával. Főként a nemesi lét alsó határain mozgó tömegek szervezkedése a főurak ellen hozta létre 1222-bén a magyar „alkotmányosság" első okmányát, az „Aranybullát". De természetes, hogy az erők e küzdelmében a_nagyok érdekegyüttese maradt felül, a nagybirtokot nem tagolta szét, mint nyugaton, az alsóbb lépcsőzetekben rajta kiképződött nemesség birtokjoga. Az országkormányzatban a nagyméltóságok és a főpapok, főurak tanácsa maradt a döntő, a nemestömegek időnkint való összehívásával, megkérdezésével. Idővel a felső- és alsóházra tagolt rendi képviselet fejlődött ki ebből, a felsőházban a főpapokkal, főnemesekkel, az alsóházban az alsó papsággal, nemességgel, városokkal, míg a nyugati hűbériesség vidékein nem a nagyobbak és a kisebbek elkülönülésével, hanem a nemesi, papi, polgári életforma alapján a háromkúriás képviselet képződött ki. Azonban nyugaton a politikai képviseletnek csak kisegítő szerepe volt a hűbéri-rendi társadalomszerkezetet valójában képviselő szakszerű hivatalnokság mellett. Nyugaton a régi hűbérvidékek adminisz-
