Századok – 1942
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. - 133
a kis nemzetek történetírása 147 trációján alapult a közigazgatás; Magyaróra?ágon, s általában a szélső nemzeteknél, a régi királyi közigazgatási kerületek nemességének képviselete s választott tisztségei vették át a vidéki élet vezetését. Másrészt azonban a rendi elvonatkozás a magyar társadalomban is kétségtelenül az elet színvonalának emelkedését hozta, a nemesség fogalma társadalm'ás kötelezett"segeket is általánosított. Mert hiszen mégsem az lett nemessé, aki csupán a nép munkáját, termelését szállította a fejedelemnek, mint äz oroszoknál, hanem az, akinek családját bizonyos megszokott vezetőszerep emelte ki a többiek bői. NeïTr puszta ,',szolgálóréteg" tehát, a fejedelem udvari és vidéki szolgáinak érdekközössége, amely az oroszoknál rokonsági kapcsolatokba szervezkedett az óriásgenealógiák által. Igaz, a XII!. században átmenetileg a magyar társadalomban is megújult a régi nemzetségkötelékekre való hivatkozás — bizonyítva, hogy az elvi elvonatkozás mennyire határos az ösztönös erőknek érdekközösségben való előtörésével. De a magyar leszármazáskötelék ez új érvényesülésének végül csak az „ősiség" néven ismeretes öröklésjog lett a következménye, nem vált a nemesi kiválasztódás alapjává, a kiscsalád üzemével szemben. A kisnemesség tömegének képviselete a nyugatinál sekélyesebb l'ejlflrtftgrp mutat; viszont az orosszal szemben bizonyítja azt, hogy volt szerves kapcsolata, támasza az alsó társadalomban is, annak érdekeit-gondjait is képviselte, mert egyébként nem képzelhető el az ilyen nemesdemokráciának fennmaradása. A helyi szokások még az újkor jórészén át is szabályozták úr és paraszt.yiszonyát, gyakran még a racionális elképzelésű országos törvényekkel ellentétben is. Bizonyos népi-hűbéri formák is kimutathatók paraszt és úr között. Az újkori racionális jog és pénzgazdaság itt is lejjebb szorította a parasztságot, de kivált a történeti parasztüzem. a jobbágytelek megtartotta szilárd körvonalait, nem engedte a korlátlan kihasználást, s szó sem voit a parasztnak orosz módra való árúba-bocsátásáról. De magának a nemességnek körében is kimutatható bizonyos „társadalm'as-szaksyerű" tagozódás: „familiáris" néven a kisebb nemes teljes úri mivoltának megtartásával szolgálja a főurat, mint a birtok társadalmának igazgatója, s egyúttal a főúrral szemben képviselője is. Egyúttal pedig a parasztságból kiválasztódhatott a városi életnek valami sajátos magyar típusa is, a nyugati átültetésből szárma?ott várostípus mellett. Különösen a nyersanyag közvetlen feldolgozását végző kézművességek és a terménv-és állatkereskedelem e magyar városiasság szakszerű alapja. in*
