Századok – 1942
Tárca - Händel Béla: Volt-e párhuzam az angol és a magyar alkotmány fejlődése között a középkorban? 123
126 ТАКСА kezd hasonlítani, Angliában már legalább két évszázad óta fennállott. Ott tehát а XIII. századi események annak a következményei, hogy a kyály már meglévő jogrendet sértett meg, míg nálunk a társadalom feltörekvő elemei а XIII. században új jog-és alkotmányrendet akarnak teremteni. Fest azzal is foglalkozik, hogy az Aquinói Szt. Tamás hirdette új államfelfogás, amely szerint az államhatalom igazi hordozója a „communitas", utat talált hozzánk is. Ennek legpregnánsabb bizonyítékát Kézai Simon krónikájában látja. Szerinte tehát Kézai a „népfelség" elvét kifejezetten nyugati hatás alatt és nyugati szellemben hirdeti és ennek bizonyítására hivatkozik Váczv Péternek a Károlyi-Emlékkönyvben Kézairól írt cikkére. Váczy azonban konkluzióképen azt állapítja meg, hogy Kézai elmélete nem illik bele hiánytalanul а XIII. század államelméletébe, hanem specifikus magyar vonásokat mutat. (Károlyi-Emlékkönyv, 562—63. 1.) Fest az alkotmány szellemi alapjairól is téves felfogást vall. А XIII. századbeli hazai politikai törekvések szellemi alapjait nem az angol „alkotmányos eszmék" szolgáltatták, hanem az egyetemes keresztény világnézet. Ez a világnézet volt mind az angol, mind a magyar alkotmány szellemi alapja, más nem is lehetett, mert mindkét ország a nyugati keresztény kultúrközösségbe tartozott. Fest ezt nem látja, s ezért veti fel mintegy csodálkozva azt a kérdést, hogy „nem a véletlen műve-e a középkori angol és magyar alkotmányos felfogás közötti hasonlóság?" (106.1.). De ki akarja küszöbölni a véletlent és ezt akként cselekszi, hogy az egyetemes keresztény világnézet hatását mellőzve a magyarországi alkotmányjogi jelenségeket egyenesen az angol ..eszmék" hatásának tulajdonítja. Deér József „Pogány magyarság keresztény magyarság" című munkájában részletesen foglalkozik a középkori magyar alkotmány szellemi alapjaival. Kifejti, hogy Szt. István megkoronázásától kezdve a koraközépkori királyeszme és a keresztény politikai világnézet képezte az alkotmány szellemi alapjait. Ennek lényege az volt, hogy a király nem rendelkezik korlátlan hatalommal, mert ő is alá van vetve az isteni eredetű törvények és a vallás parancsainak. E világnézet ideálja tehát nem az abszolutisztikus, hanem a korlátolt monarchia voit. Ezt jelképezte a koronázásnál az „acclamatio" (I. m. 149. 1.). Természetes tehát, hogy a keresztény hit és politikai világnézet elterjedése és mind mélyebb átélése alkotta a XIII. században a gazdasági-társadalmi fejlődés által követelt és megteremtett új helyzet elméleti alapját és e világnézet ennek egyben igazolásául is szolgált. Ez kifejezésre jut különösen abban, hogy az alattvalóknak jogukban volt az engedelmességet megtagadni, ha a király megsértette az isteni törvényt vagy az alattvalók hagyományszentelte jogát. A XIII. századbeli magyar alkotmány egyes intézményei tehát a hazai fejlődés és a kora közé] »kori keresztény világnézet együttes munkájának eredményeképen jöttek létre és nem mint Fest gondolja az angol események és intézmények hatása alatt.
