Századok – 1942
Tárca - Händel Béla: Volt-e párhuzam az angol és a magyar alkotmány fejlődése között a középkorban? 123
такса 127 Fest szemléletmódja az angol történelmet illetően is hibás. Elsősorban abban, hogy а XIII. századi angliai eseményeket a mai értelemben vett, tudatos alkotmányjogi eszmék működésének eredményeként fogja fel. Erre lehet következtetni kifejezéseiből: „az új idea győzelme", „a nagy modern eszmék", „az alkotmányos szabadságért folytatott küzdelem" stb. (111. 1.). E kifejezéseknek а XIII. századbeli eseményekre való alkalmazása anakronizmus. A középkori állami és társadalmi rend nagyon távol állott a mai értelemben vett „alkotmányos szabadság"-tói. А XIII. században nyugaton még csak egy államformát ismernek és ez a hűbéri állam. Ha mutatkoznak is a hanyatlás egyes jelei, még nincs új államforma, melynek érdekében a hűbéri államot akár átalakítani, akár megsemmisíteni akarnák. Az „alkotmányos szabadságért" való küzdelem tehát nem jelent mást, mint törekvést arra, hogy a hűbéri állam mérlege a nagybirtokos bárói osztály javára és a királyi hatalom hátrányára billenjen. Üj gondolatokról itt még szó sein volt; az egész küzdelem csak a hűbériség keretei között a hűbériség mérlegének ide vagy oda billentése körül folyt, s az eszközök és az intézmények is, amelyekkel a harcot folytatták, hűbéri jellegűek voltak. Érdekes átlapozni Trevelyan, Maitland és Mitteis munkáit abból a szempontból, hogyan látják a XIII. századbeli angliai eseményeket. Fest szerint Montforti Simonnak köszönhető a „képviseleti" rendszer meghonosítása 1265-ben (124. 1.). Ezzel szemben Mitteis megállapítja, hogy két-három lovagnak meghívása már 1258 előtt is többször előfordult. Az ügyek érdemleges elintézésénél szavuk nem volt. A „képviseleti" elvet pedig a központi hatalom honosította meg és nem a társadalomból kiinduló forradalmi mozgalom. Nem tudatos alkotmányjogi teóriák körül folyt a harc.1 Trevelyan hasonló értelemben nyilatkozik „Geschichte Englands" című munkájának első kötetében.2 Fest másik tévedése abban áll. hogy szerinte „az a makacs küzdelem, mely körülbelül fél évszázadig ide-oda hullámzott, végre is a parlamentarizmusnak, mint az angol alkotmány legszilárdabb biztosítékának, győzelmével végződött" (111. 1.). Vajjön lehet-e a XIII. században „parlamentarizmusról" beszélni? Mit jelentett a parlament szó a XIII. század Angliájában? Mitteis szerint a „parlament" szó megjelenése nem jelent új korszakot az angol alkotmány történetében.3 Chrimes kimutatja, hogy a „parlament" szó alatt még a XV. században is elsősorban bíróságot értettek.4 Elhamarkodott dolog tehát a XIII. században „parlamentarizmusról" beszélni. A király és a parlament közötti küzdelem még nem dőlt el a XIII. század 1 Der Staat (les hohen Mittelalters (Weimar 1940). 438- 39. I. 2 2. kiad. München und Berlin 1936, 198- 99. 1. 3 I. m. 438. 1. 4 English constitutional ideas in the XV-th centurv (Cambridge 1936), 70. 1.
