Századok – 1941
Történeti irodalom - Tóth Zoltán 73 - Vácz Elemér 73
87 TÖRTÉN KTI IRODALOM tagjának érzi magát a török alá került paraszt ; s e „régi igaz hévség" mögött, ha talán jeltelenül is, némiképen mégis európai maradt a meghódított talaj. A királyi országban is dacol a szokások változatossága a jog rideg elveivel, példák szólnak az úr jobbágygondozó kötelességérzetéről. A legújabb századok vitája a paraszt igényeiről ezért folyt le nálunk európai módon, végzetes megrázkódtatások nélkül. A középkorvég udvari főúri életformáit Elekes Lajos az európai „középkelet" kultúrtípusának kidomborításával vázolja : a lovagi életet nálunk is megmozgatja a röneszansz, a középkor mélv tartalmainak eme racionális megeievenítője. A főúri udvarok be tudják olvasztani ez új műveltség főbb vonásait s módosított formáiban tovább tudják adni az alsóbb rétegeknek is, még a parasztságot is érintve. A „középkelet" jellemzője ez a felülről lefelé való terjedés, ami azonban aktív befogadás, nem szakítja élesen ketté a társadalmat, mint a görögkelet nyugatias műveltség-átvétele. íme, Vdcz Elemér az újkori századokra nézve kiemeli, hogy főúri udvarainkban, de az erdélyi fejedelmi udvarban is mily önálló átdolgozáson megy át a kései röneszansz s a korai barokk életforma s vegyül egves elemeiben népi kultúránkkal is. A nemesi és polgári életről ifj. Szentpétery Imre világosan rendszerezett tényekkel számol be ; most már nálunk is a jogilag megfogalmazott szabályozások alakítják a nemesi létet, s különösen a jogilag kifejezett céhekbe alakulás a polgárság helyzetét. A középkorvégi iparról és kereskedelemről Paulinyi Oszkár elsősorban nemzetgazdasági szempontokból beszél : talán kissé elvont kategóriákat is alkalmaz a termelés szervezeteire, amelyek ekkor még nagymértékben irracionális képletek. Nemesfémtermelésünk európai szerepét bemutató új eredményeit meglepődéssel olvashatjuk. Örvendetesnek látjuk, hogy a XVI—XVII. század nemesi s polgári életéről a művészet és műipar történetének művelője, Bárányné Oberschall Magda ad beszámolót : a társadalomtörténetet rávezeti, hogy a műformákban szociális formákat lásson. A tanulmány a nemesi vidék elmosódottabb életét szerencsés példákkal állítja szembe a városi élet sokszerű szabályozottságával. Ε századok iparában-kereskedelmében Boriász Jenő nem állapíthatja meg a nyugati kapitalizmus határozottabb jelentkezését, bár kétségtelen a forgalomnak pénzgazdasági általánosulása. A kereskedelemben szakszerű szervezetek helyett egyes népi elemek (görög, rác, örmény, zsidó) szerepe a jellemző. A céhszervezet elsősorban érdekvédelem ; de, úgy hisszük, jelentős mégis nevelő hatása a vidéki kézművességre is : a mesterségnek ily határozottabb megalapozása lehetett egyik oka annak, hogy nemeseink, kiváltságaik előnyeit felhasználva, nem alakítottak jobbágyok kényszermunkájából ipari s kereskedelmi vállalkozásokat, mint az oroszoknál, — a polgári munka szakszerű fejlődésének megrontására. A középkorvégi magyar hadviselésben Tóth Zoltán a nehéz lovagsereg és a könnyű huszárság szerepét rajzolja, a hűbériségből