Századok – 1941
Történeti irodalom - Ostrogorsky; Georg: Geschichte des byzantinischen Staates. Ism.: Moravcsik Gyula 58
73 TÖRTÉN KTI IRODALOM számára kiindulópontul és vezetőül szolgáljon. így amidőn 1920-ban Walter Otto átvette az Iwan Müller-féle kézikönyv szerkesztését, tervezetébe egy „Byzantinisches Handbuch"' kiadását is felvette. Ennek az első kötete O. most megjelent munkája.1 A bizánci történetnek ezt az új kézikönyvét ismét orosz tudóstól kaptuk. O. az orosz iskola neveltje, de több évet töltött a breslaui egyetemen Kornemann mellett. .Jelenleg a belgrádi egyetem tanára s a külföldön élő fiatal orosz bizantinológusnemzedék legkiválóbb tagja, aki széleskörű kutatásai alapján szakkörökben jól ismert. Munkássága úgyszólván a bizánci történet egész területét felöleli, nemcsak hosszában, lianem mélységében is. Különösen jelentősek azok a monográfiái és tanulmányai, amelyek a bizánci társuralkodói rendszerre, a bizánci állam és egyház viszonyára, a képrombolási küzdelem szellemi gyökereire és a bizánci gazdaságtörténet egyes problémáira (az adózásra, árakra, földbirtokra stb.) vonatkoznak. Sokágú és mélyreható kutatásai alapján tehát méltán volt hivatva arra. hogy a bizánci állam történetéről új, összefoglaló képet adjon. A munka alapos forrástanulmányokon épült fel. A szerző nemcsak az ü. n. elbeszélő forrásokat aknázta ki, hanem azt a forrásanyagot is értékesítette, amely a hagiografiai irodalomban, jogi, közgazdasági, hadügyi és egyéb vonatkozású munkákban és az oklevelekben maradt ránk, nem feledkezve meg az archeológiai, főleg pedig a numizmatikai emlékek sokszor nagyon jelentős vallomásairól sem. A forrásokról az egyes fejezetek élén kimerítő tájékoztatást ad. Ugyancsak alaposan kiaknázta az idevonatkozó szakirodalmat is, amelynek az egyes korszakokra vonatkozó főbb termékeit szintén az egyes fejezetek élén sorolja fel. Ezenkívül a forrásokra és a szakirodalomra való bőséges utalásokat találunk a lapaljai jegyzetekben is, de — nagyon helyesen — csak abban az esetben, ha még vitás, vagy csak legújabban tisztázott kérdésekről esik szó. Ilyen módon a jegyzetek bevilágítanak a bizantinológiai kutatás műhelyébe s a kevésbbé beavatott számára hű képet adnak arról, hogy milyen irányban folynak vizsgálódások, mik a legújabb eredmények és hol vannak még hézagok vagy tisztázatlan problémák. Különös értéke 0. munkájának, hogy a legtöbb nyugati kutató számára hozzáférhetetlen, gazdag orosz szakirodalmat is figyelembe veszi, értékesíti s ilyen módon a nyelvi válaszfal miatt eddig elszigetelten maradt orosz kutatások eredményeit beleviszi a tudomány nemzetközi vérkeringésébe. Bár saját szavai szerint (13. 1.) a magyar nyelvű 1 A tervezet szerint a további kötetek a következők leimének : I. 1.: Land und Volk von Prof. F. Dölger (München) und E. Fels (Berlin). — I. 3.: Geschichte der Kunst von Prof. E. Weigand (München). —- II. 1.: Kirche und Theologie von f Prof. A. Ehrhard (Bonn). — II. 2.: Die profane byzantinische Literatur von Prof. F. Dölger (München).
