Századok – 1941
Értekezések - PÁSZTOR LAJOS: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában - 39
A MAGYARSÁG VALLÁSOS ÉLETE A JAGELLÓK KORÁBAN 45 gatásában híven követik a reformációt megelőző három évtized magyarjai is. A pálos rendnek idegen népek közötti meghonosodása •a magyar szellem külföldi térhódítását is jelenti. A horvát, szlavón, német, lengyel, olasz; pálos kolostorok egyaránt a magyar rend szervezete és életmódja szerint élnek. 1494-ben a portugálok is átveszik a rend szervezetét és reguláit. S a messze földre elágazó pálos kolostorok központja Budaszentlőrinc, ahova a négy-, majd nyolcévente tartott nagy káptalanra mindegyik tartomány elküldi a maga követeit. Dél-Amerika megtérítését a portugál pálosok kezdik s a XVI. század elején Dél-Amerikába induló 14 hajó mindegyikén ott van egy-egy magyar pálos is.1 A legszigorúbb szabályú szerzetesrendnek, a karthauzinak magyarországi működését még sok tekintetben homály fedi. Bizonyos azonban, hogy az erdőkben remeteéletet élő néma barátok egy része is otthagyja a magányt a környéken lakó hívek lelkiéletének gondozása végett.2 A pápai kiváltságlevelek mutatják, mint nyernek fokozatosan mind nagyobb jogokat lelkipásztori teendők végzésére. Az általános fejlődésből nem maradt ki Magyarország sem. Korszakunkban több karthauzi kolostor birtokán is épül kápolna a környék lelki gondozására.3 S a Mohács előtti magyar irodalom egyik legjelentékenyebb alkotása : a prédikációkat tartalmazó Erdv-kódex egy dunántúli karthauzi monostorban született meg.4 A Karthauzi Névtelen, a szólásra kényszerült néma barát szimbóluma lehet a középkoii katolikus egyház hatalmas, de csendben, névtelenül végzett építő munkájának. A premontrei rend már a koldulórendek megalakulása előtt is végzett lelkipásztori teendőket. Jelentősége azonban sohasem volt olyan nagv, mint a két koldulórendé és a pálosrendé. 1 Kisbán Emil : A magyar pálosrend története (Budapest 1938), 64—67, 88, 105, 145—161. I. — Zákonyi Mihály: A Buda melletti Szent-Lőrinc pálos kolostor története. (Művelődéstört. Ért. 50. sz. : Kny. Századok, Budapest 1911.) 2 Wagner i. m. II. 78. 1. — Vatikáni levéltár. Reg. Suppl. vol. 1082. fol. 136. 3 Statuta ord. Cartusiensis a domino Guigone édita. — praeced. Repertórium ord. Cart. Statuta antique ord. Cart, in III. partes eomprehensa. Statuta nova ord. Cart, in III partes comprehensa. Privilégia ord. Cart. (Basiliae 1510), fol. 5, 7, 8, 24, 25, 29. 1 Horváth János : A magyar irodalmi műveltség kezdetei (Budapest 1937), 243—256. I.
