Századok – 1941
Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 344
358 BEKLÁSZ JENŐ danivalója volt a főkormányszéki tájékoztatóról. Röviden annyit jegyzett meg, hogy mind a felség rezolúciójára adott 3 pontos válasszal, mind a tanácsosok külön-nézeteivel teljes mértékben egyetért. A 12 köblös telekegység meghagyását főleg azért helyesli, mert minden keretnövelés apasztaná az önálló háztartások számát.1 Ezzel a magyarázattal cirkulált az ügydarab októberben másodszor az államtanácsosok körében. Sajnálatos, hogy a célszerűtlen elintézés ellen egyikük sem tett kifogást. Löhr és Hatzfeld szó nélkül csatlakozott a kancellária véleményéhez. Kressel csupán annyit jegyzett meg, ajánlatos lesz a rezolúcióban hangsúlyozni a rosszföldű telekegységnek szükség esetén 2 vagy 4 köblös megnagyobbítását. Gebler pedig azt javasolta, hogy a Kemény—Kendeffi-féle votum figyelmen kívül hagyassék, mert a partikuláris szabályozás úgyis maga után von bizonyos módosításokat. Október 30-án kelt legfelsőbb végzésében Mária Terézia az összes nézeteket egyesítette: magáévá tette a kancellária véleményét, de hozzátoldotta Kressel jegyzetét, a Kemény—Kendeffi prepozíciótpedig válasz nélkül hagyta.3 A Bécsben időző Brukenthal, úgy látszik, csak december közepén értesült tanácsosainak külön akciójáról; e hó 14-én kelt ugyanis az az irata, amelyben igazolni igyekezett magát a jelzett esettel kapcsolatban. Jelentette, hogy a robotcikkely módosítása és a Kemény—Kendeffi-féle megjegyzés felvétele Erdélyből való elutazás után, tudomása nélkül történt. Egyszersmind kérte, hogy a szóbanlévő ügyiratot a döntés előtt őfelsége betekintés végett bocsássa rendelkezésére.3 Eszerint Brukenthal még nem tudott a legfelsőbb rezolúció meghozataláról sem. Valószínű, hogy Komis kancellár — aki elkeseredett ellenfele volt4 — csak a guberniumot értesítette s szántszándékkal hagyta tájékozatlanul a főkormányszéki elnököt, hogy bajba keverje. Baj azonban nem történt, mert Brukenthal az államtanács egybehangzó vélea legfontosabb adatokat közli Nagy Iván: Magyarország családai, (Pest 1857—1868) I. 168, VI. 175, 192—193, XI. 89, 91. 1. - Elszórtan sok adalékot tartalmaz róluk Halmágyi naplója is. 1 Erd. kanc. 1776 : 1638. és Staatsrat 1776 : 2418. 2 Staatsrat uo. 3 Staatsrat 1776 : 2853. „Brukenthal erinnert, dass der von besagten Gubernial Rathen boy dem zweyten Punkte gemachte Zusatz erst nach seiner Abreise aus Siebenbürgen zu dem Protokoll und Gutachten gekommen, folglich ihm, da er sich auch hier den Bericht des Gubernii nicht zur Einsicht bekommen, gänzlich unbekannt sey . . ." 1 Teutsch, i. m. II. 162—169. I.
