Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 344

AZ ERDÉLYI ÚRBÉRRENDEZÉS PROBLÉMAI 357 Bánffi Farkas és a bizottság actuariusa megbízást nyertek arra, hogy egyes, gazdálkodásukra, előnyeikre, hátrányaikra és helyzetükre nézve különböző helységekben az úrbérszabályozáshoz szükséges dolgokat számbavegyék s megpróbálják, mennyire lehet Erdélyben alkalmazni a Magyarországon annakidején használt úrbéri-bizottsági instrukciókat. Ez a három rendbeli válasz — melynek sugalmazását Brukenthal nyíltan vállalta — szervesen beleillett az eddigi rendi úrbérpolitikába. A telekegység bővítését igen gyenge, feltűnően rossz érveléssel megtagadta; a természetbeni szolgálmányok és pénztartozások konkretizálása elől kitért; a lokális bizottságok megszervezése helyett pedig csupán próbakiszállásokat rendelt el. Az államtanács, amikor (augusztus 10-én) e jelentés elébe került, nem tudott mit kezdeni vele. Lohr azt javasolta, hogy a guberniális felterjesztés bevárása nélkül azonnal nyilvánítson a kancellária idevonatkozólag véleményt. Miután ehhez Hatzfeld is hozzájárult, néhány nap múlva (13-án) legfelsőbb kézirat utasította Kornist előadásra. A kancellária azonban nem siette el a dolgot, megvárta a guberniális jelentést. Október 17-én aztán összefoglaló előadásban ismertette álláspontját. A guberniális információ — miként a kancelláriai előadásból kitűnik — olyasmit is tartalmazott, amiről Brukenthal nem tett említést: egy lényeges módosítást a bizottság robotparagrafusának szövegében. A főkormányszéki tanács ugyanis — Brukenthalnak Erdélyből való elutazása után — báró Bánffi Farkas, gróf Teleki Károly, gróf Kendeffi Elek és gróf Kemény Farkas tanácsosok separata reflexiói alapján úgy határozott, hogy a bizottsági szövegben előírt két napi robotot a jobbágyság „egy hosszabb (2 napos) hosszúfuvaron, egy öl fa felvágásán vagy behordásán és a Bizonyos Punctumok I. rész 7. §-ában említett fonáson és dúvadirtáson felül" köteles teljesíteni. Indoklásul Bánffi a magyarországi urbáriumra hivatkozott, amelynek 12—13. §-a a rendes roboton kívül hasonlóképen megköveteli a fuvart, a favágást és a behordást. Mindezen felül Kemény és Kendeffi még azt is javasolták, hogy azok a jobbágyok és zsellérek, akik egész telken ülnek, a bizottság által előirányzott heti 2 napos igás- vagy kézirobot helyett, az uraság kívánalma szerint, 2 napos igás- vagy 3 napos kéziszolgálatot teljesítsenek, mert Erdélyben a parasztnak jóval több a létfenntartási lehetősége, mint Magyarországon.1 Komis kancellárnak nem sok mon-1 A separata reflexiók szövegét ld. Erd. kanc. 1776 : 1048. — A szóbanlévő főkormányszéki tanácsosok személyére vonatkozólag