Századok – 1941

Értekezések - HALÁSZ GÁBOR: A naplóíró Széchenyi 278

A NAFLÓÍRÓ SZÉCHENYI 283 Aphoristische Bemerkungen-jeiben, amelynek kéziratát Széchenyinek is bemutatta s amelyben kétségtelenül kimutatható egyébként Széchenyi eszméinek hatása, a forradalom felé siető Magyarországnak akar józan politikai programmot adni még 1844-ben. A reformok motora itt a király, a rendi ellenállást ő és csak ő van hivatva leszerelni. Ez a felfogás nem találkozhatott Széchenyiével, aki a rendeket hamelni sípszóval szerette volna az újítások felé vezetni. A lényegben egyetérthettek, a módszer tekintetében a különbség nem volt kisebb, mint Széchenyi és Kossuth között. A kancellárban és az ellenzéki vezérben, lia a két végleten is, a hivatásos politikus rokon típusa állott szemben a geniális dilettánssal, az ancien r gime és a modern parlamentarizmus konvenciója az egyszeri, egyéni mester mű vei. A naplójának valló Széchenyi mindkét antagonistáját az ideges és alulmaradástól félő lélek éleslátásával ítéli meg. Megcsodálja Metternich tudását, tapasztalatait, de megfigyeli leckéztető modorát, az érveiben gyönyörködést is, amelyik a partnert alig engedi szóhoz jutni, a taktikát, amellyel átsiklik a kényes dolgok felett, a tényleges bravúrt, de a terméketlen öncsodálatot is, majd a fokozódó merevséget, belső bizonytalanságot, az elöregedést. „Bei Fürst Metternich — jegyzi fel 1843 április 11.-én — Lange kann es mit ihm nicht wihren! Alt, gebrochen, —- Generalitäten, man kommt zu nichts." (V. 704. 1.) A következő év elején megint kihallgatáson van nála ; a herceg három óra hosszat beszél, ,,á peu près unverständliches Zeug." 1848 februárjában izgatottan írja naplójába, hogy a nyolcvanon felüli Radetzkv és a hetvenhárom éves Metternich a két védőhorgonyunk. A rendszer elmeszesedett ; március 15 -én sóhajtva parentálja el Metternichben Ferenc császár müvét, „amelyiknek abszurdumra kellett vezetnie." Kossuth alakját szertelen képzelete kedvére hatalmába kerítheti. Batthyányban csak a kordivat után futó mágnást, Wesselényiben az olcsó népszerűség szerelmesét ítéli el, de Kossuth a fanatikus, aki démoni erőknek engedve viszi a robbanás felé a helyzetet. A márciusi napokban nem tudja megtagadni tőle iszonyodó csodálatát : „Er schlaft nicht, isst nicht, das Fleisch fallt von ihm ab ect. ect." (VI. 735. 1.) Hasztalan próbál maga is szabadulni, miután a megalakult kormányban kényszerű szövetséget kötött vele : ..Ich kann mich nicht trennen etc. Er hält uns alle . . . wie eine Spinne in seinen Netzen." (Döblingi hagyaték, I. 344. 1.) Egy nappal később még kétségbeesettebben : „O — sage ich mir oft — welch' dummer Streich war es, mich mit Kossuth einspannen