Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

AZ ERDÉLYI ÚRBÉRRENDEZÉS PRO BLÉ MÁI 277 kívüli változatosságot mutatnak, ahol egyhelyütt a jobbágyot és a zsellért egyenlőnek tartják, másutt nagyon is különbözőnek, ott egyazon mérték szerint nem lehet urbáriumot alkotni. Kétségtelen, hogy a regulációt politikai területegységenként a javasolt osztályozás szerint kell végrehajtani. Hiszi, hogy a reform némi tájékozódás után most már könynyen keresztülvihető lesz. Végigtekintve az államtanács votumain, feltűnő, hogy mindegyik ·— még a legrészletesebb is — mennyire kevesetmondó. Löhr a sötétben tapogatózó mcdjárai agad meg egy-egy dolgot, amibe beleütközik, Gebler szinte teljesen ráhagyatkozik Brukenthalra, Stupan csupán iramot sürget, Kressel pedig szédülten csodálkozik Erdély gazdasági-szociális ezerarcúságán. Hogy mit kellene tenni, egyik sem érzi, egyik sem látja. De ezen nem is lehet csodálkozni, a hiba nem bennük rejlett, hanem a Brukerthal-féie elaborátumban, amely Erdély társadalmi-gazdasági rajzát nem tartotta szükségesnek megismertetni, s egyáltalában tartózkodott attól, hogy adatszerűen, reálisan tájékoztasson az 1770-i úrbéri collegium munkálatáról. Hogyan tudott volna egy birodalmi, stájer, vagy cseh politikus érdemlegesen állást foglalni egy ismeretlen ország amúgyis túlságosan bonyolult problémájában. Az erdélyi viszonyokkal nagyjából ismerős Józsefnek viszont Mária Terézia nem çngedett szabad érvényesülést. így történt, hogy amikor az ügy megtárgyalása után a fejedelmi végzés megszerkesztésére került a sor, Kressel — aki e feladatra illetékes volt — alig tudctt valami konkrétumot a votumokból összehozni. Eezolúció-tervezeténelc első részéül Löhrnek azokat a sorait alkalmazta, melyek utasítják Brukenthalt, hogy a telekosztályozás és a robotrendezés kérdéseit vitattassa meg a gubermumban és adatgyűjtés alapján egy kimerítő újabb murkálatot terjesszen elő. Második részül a Gebler-féle „clausula salutarist" vette fel, kibővítve a telekállomány sérthetetlenségével; befejezésül pedig egy hagyományos záradékformulát írt, mely a murkálat gyors előhaiadásának és mielőbbi bemutatásának reményét fejezi ki. Mária Terézia a tervezetet változatlanul elfogadta és sajátkezű aláírásával megerősítette.1 Ezzel az erdélyi úrbérügy sorsa ismét Brukenthal kezébe került. Tőle függött : mikor, hogyan, minő irányba tereli vajúdását. Berlász Jenő. 1 Staatsrat 1774 : 1758. — Erd. kané. 1774 : 891. „Unter seiner Leitung im Land wird das Geschäft, wie Ich mich versehe, den behenden Fortgang gewinnen so, dass ich das vollständige Gutachten zu Meiner endlichen Schlussfassung sodann in kurzem gewärtigen mag."