Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

AZ ERDÉLYI ÚRBÉRRENDEZÉS FROBLÉMÁ.I 263 urbáriummal együtt küldje meg Auerspergnek ; a gubernátor padig egy tapasztalt, ügyes főkormányszéki tanácsos által félesztendőn belül állíttassa össze a szóbanlevő mintákból az úrbérreguláció alapelveit, s aztán a munkálatot kormányzói véleményével ellátva terjessze őfelsége elé. A jobbágypanaszok orvoslását illetően pedig úgy vélekedett, hogy üdvös lenne, ha függetlenül az úrbérszabályozástól egy külön törvényszék állíttatnék fel, amely jobbágyügy védek (causidicoi'um) közreműködésével, halasztás nélkül végigtárgyalná a keletkező pereket. S ez a rendszer nemcsak a magyarok között lenne meghonosítandó, hanem a Szászföldön is, nehogy azok a jogtalanságok, melyek az eddigi fellebbezési rendszer közepette elburjánzottak, továbbra is rejtve maradjanak. Ennyit mondott Hatzfeld, a többi tanácsosok pedig — hivatkozva a megszületendő Brukenthal-féle javaslatra — még ennyit sem.1 Józsefnek tehát le kellett mondania arról, hogy elébe vágjon a lassan mozgó eseményeknek. Néhány hónap múlva, júliusban a királynő a saját nézetei szerint hajtotta végre az erdélyi politikában általa szükségesnek ítélt változtatásokat. Intézkedései csupán személyi jellegűek voltak, magát a rendszert nem érintették. Beérte azzal, hogy a legfőbb vezető állásokban leváltásokat, illetve áthelyezéseket eszközölt. Auersperget felmentette gubernátori tisztétől és Krajnába helyezte át országos kapitánynak. Helyére^teljhatalmú királyi biztosi megbízatással Brukenthalt nevezte ki 1 Staatsrat 1774 : 1163. „Es könnten am verlässlichsten — írja a császári jelentés — für die Comitaten und Sekter Stühle diese Commissarien aus der Sächsischen Nation basteilet werden, weil diese als hominis indifferentes eilender durchschneiden, und ohne Nebansicht auf den unterwaltenden eigsnen Vortheil in der Operation fürgehen würden. Hing3gan wäre a ich-in den Säzhsisc.lien Stühlen die Untersuchung einem aus der hungarisehen Nation anzuvertrauen, wo dann ganz erstaunliche Excesse der Sächsischen Magistraten und Beamten, die nur aus Furcht bisher von den Unterthannen verschwiegen worden, entdecket uni eingesehen wzrden würden." — Hatzfeld votuma pedig többak közt a következőket mondja : „Vorzüglich aber und ohne die Urbarial-Einriehtung abzuwarten, würde an der Einleitung zu arbaiten seyn, danit künftig die Unterthans-Beschwerden in Siebenbürgen bey einem eigends aufzustellenden Gericht, unter Vertrettung eig3nar Causidicorum auf oine Summarische Art ohne Zulassung so vieler Ramediorum Juris verhandelt und abgethann würden. Die gleiche Anordnung würde besonders auch auf die Unterthannen der Sächsischen Nation ohne Ausnahme zu ersträcken sei/n; Da bisher wie es in der Ralation [ t. i. a császári relatioban] vorkomt, dem Sächsischen B%uer keim anisrw.ite Appellation als ad Comitem et nationem eingeraumst gewisen, mithin die vorgegangene Bedrückungen fortan hätten verborgen bleiben können."