Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

264 bkrlASZ JENŐ a főkormányszék elnökévé, az udvari kancellária élére pedig egy új embert állított, gróf Komis Mihályt. Az egész személycsere valószínűleg Brukenthallal teljes egyetértésben történt, a királynő részéről azzal a szándékkal, hogy az elmúlt évek személyi harcaiban elakadt főkormányszéki munka folyamatosságát, gyors ütemét és szakszerűségét biztosítsa. Az új kormányelnök — aki ez alkalommal a Szent István-rend nagykeresztjét is elnyerte — egyebeken kívül újból megbízatást nyert az úrbérügy végérvényes rendezésére.1

Az idevonatkozó pontos irányelveket még ugyanebben a hónapban királyi rezolúció szabta meg, kapcsolatban az 1773-i Brukenthal-féle elaborátummal. Ε legfelsőbb döntést megelőzőleg az államtanács tíz napig (július 12-től 22-ig) foglalkozott a tervezettel.2 Tanulmányozása nem jelentett nagy munkát, hisz mindössze 63 félhasábos lapra terjedt s oly ügyesen volt előadva, hogy bárki gyors, tiszta áttekintést nyerhetett róla. Brukenthal az egész úrbéri problematikát két kérdésre egyszerűsítette : 1. mit bír a jobbágy haszonélvezet gyanánt földesurától ? 2. milyen szolgálmányokat teljesít e haszonélvezet fejében ? A földesúri visszaélések ugyanis túlnyomórészt ezekhez a vonatkozásokhoz kapcsolódtak : vagy kevesebb szokott lenni a paraszt birtokjárandósága, mint amennyi megilletné, vag}· több szolgálmányt ad, mint amennyi méltányos volna. Az urbárium célja tehát a haszonélvezetek és a szolgálmányok egyensúlyba hozása. I. Az első feladat e szerűit a jobbágytelkek arányosítása lenne. Ez azonban — állapítja meg rögtön Brukenthal -— a gubernium, néhai O'Donell tábornok és néhai Bajtay püspök egybehangzó véleménye szerint Erdélyben teljességgel szükségtelen, lehetetlen és haszontalan,3

Nem szükséges, mert az erdélyi jobbágyok — különösen az oláhok — még ott is, ahol nincsenek feleslegesen nagy telkeik, gyakran csupán harmadrészben vagy még ennél is kisebb hányadban művelik 1 Heidendorf, i. h. XV. 657.1. —Schaser, i. m. 41. 1. — Arneth, i. m. X. 151, 154—156. 1. — Toutsch, i. m. II. 159—160, 162. 1. 2 Staatsrat 1774 : 1758. (A munkálat impurum-példánya : Erd. kanc. 1773 : 318., tisztázata 1774 : 640. Az államtanáesi irodában egy harmadik példány is készült ; idézésre ezt használom.) 3 Staatsrat 1774 : 1758. „In Betreff dieser Ansässigkeit seyen sowohl die Meinungen des Gubernii, als des verstorbenen Grafen Odonel und Bischofs Bajtai einhellig dahin ausgefallen, dass solche überhaupt nach einem gleichen Maassstabe in Siebenbürgen einzutheilen, weder nothweiidig, noch thunlich, noch nützlich seye