Századok – 1941

Értekezések - BERLÁSZ JENŐ: Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780.) (1 táblázattal) - 236

262 BERLÁSZ J Ε NŐ és hallgatta a szegénységet, beszélt hozzájuk, bátorította őket s ígérte, hogy panaszaik orvoslásáról nem fog megfeledkezni. Általában minden iránt érdeklődött, mindenkivel szóbaállt, s mindenről jegyzeteket készített. Amikor július 11-én pogygyászában 19.000 átvett kérvénnyel távozott Erdélyből, a nép bizonyára meg volt győződve róla, hogy nemsokára új világ hajnala fog pirkadni felette.1 A mélyreható változások ideje azonban még nem érkezett el. József hosszas kísérletek, nehéz küzdelmek árán sem tudta nézeteit anyjával elfogadtatni. Hiába bizonyítgatta az erdélyi politikai szervezet gyökei'es átalakításának s a hagyományos nemzetiségi, vallási és társadalmi rend megváltoztatásának szükségességét, a királynő nem volt hajlandó semmiféle forradalmi programmot vállalni : optimista volt, hitt a dolgok lassú ütemű, szerves átalakulásának nagy jelentőségében.1 József erre az államtanácsban próbált szövetségest keresni. Hogy a tanácsnak alkalmat adjon az állásfoglalásra, erdélyi tapasztalatai alapján kialakult nézeteit hivatalos jelentés formájában is előterjesztette. Az úrbérrendezésre vonatkozólag ebben a következőket írja : szóbeli értesüléseiből, a jobbágyok által átnyújtott kérvényekből kétségbevonhatatlanul meggyőződött róla, hogy milyen gyakori és kemény Erdélyben a föliesúri elnyomás. Megállapította azt is, hogy olyan hatályos előírás vagy rendelkezés, amely a visszaéléseknek gátat vethetne, vagy a jobbágyi szolgálmányokat kellőkép szabályozná, nincsen. Az úrbérreguláció tehát itt jóval sürgősebb feladat, mint bárhol másutt. Ε végből javasolja egy megbízható úrbéri bizottság mielőbbi megszervezését. Ajánlja, hogy a vármegyékbe és a székely székekbe szász nemzetiségű biztosok küldessenek ki, mert a tárgyilagos, elfogulatlan működés csakis érdektelen emberek bevonásával biztosítható ; másfelől hasonlóképen kívánatos, hogy a szász székekben magyar nemzetiségű biztos folytasson nyomozást, mert a magisztrátusok és hivatalnokok visszaéléseire — amelyekről a nép eddig félelemből hallgatott -— másként nem fog teljes fény derülni. József jelentése 1774 májusában szabályszerűen az államtanács elé került. A véleményezés kényes feladatát az öreg Hatzfeld gróf vállalta. Votumában a nélkül, hogy a corregens indítványait taglalta volna, azt ajánlotta az uralkodónak, hogy Brukentlial készülőben levő elaborátumát — amelynek 1773 júniusában történt előterjesztéséről még nem volt tudomása — a magyarországi 1 Heidendorf, i. h. XV. 449—495. 1. — Schaser, i. m. 40.1. — Teutsch, i. m. II. 156—158. 1. s Arneth, i. m. X. 152—154. 1. — Teutsch, i. m. II. 158—159. 1-