Századok – 1940
Szemle - Dezséri Bachó László: A Gyöngyösi Alapítványi Közkórház története (1838–1938). Ism.: Eperjessy Kálmán 355 - Dezséri Bachó László: A Gyöngyösi Kaszinó Egyesület története (1836–1936.) Ism.: Eperjessy Kálmán 355
SZEMLE 355 és Magyarország talán legfontosabb végvárává tette. A váradi, tágabb értelemben a bihari szellem, és annak hordozói ezért jutottak mindig előkelő szerephez történelmünk folyamán. H. ügyesen forrasztja egybe a város és az ország életét, beleillesztve a magyar sorsba Várad fejlődését. Tanulhatnának tőle városi és megyei monográfiáink, amelyek bizony sokszor ügyet sem vetnek a szűkebb tárgyuk körül zajló életre. Csak talán túlságosan a középpontba állítja Váradot, nagyítva rajzolja meg jelentőségét, irányítását. Érdeklődése elsősorban politikai ; emellett még a családi kapcsolatokat domborítja ki erősen. Sajnálatosan hiányzik azonban a vár és a város belső életének ismertetése. Polgárságáról, a város körüli parasztságokról alig hallunk pár szót, a társadalmi rétegződés, a gazdasági fejlődés ismertetése egyaránt elmarad. Nem tér ki a váradi végvári élet jellemzésére, pedig egészen bizonyos, hogy ezzel is sok eddig ismeretlen színnel gazdagította volna a törökkori magyar sorsról való ismereteinket. Csak pár szóval emlékezik meg a város közvetlen közelében végbemenő nagy néppusztulásról is, hogyan halt ki az élet az ősi magyar falvakban, hogy szivárgott helyükbe lassan-lassan az egészen más műveltségű, életformájú oláhság ; pedig ha volt Nagyvárad életében tragikus esemény, ez bizonyéra az volt : a város elveszítette gyökerét, a színmagyar Körösvölgyét. H. kitűnő könyve a váradi szellem kivirágzását csak a nemesség körében vizsgálja, pedig érdekelt volna bennünket, élt-e ez a szellem valamilyen alakban a szélesebb nép : a polgárság és a jobbágyság, vagy még inkább a végvári hajdúk között. A társadalmi, népi és gazdasági erők legalább annyira alakították Várad szellemét, mint a szerencsés vagy szerencsétlen események. Bencla Kálmán. Dezsérl Baclió László : A Gyöngyösi Kaszinó Egyesület története <1836—1936). Gyöngyös 1938. Kiadja a Gyöngyösi Kaszinó Egyesület. 8° 42 1. — U. az : A Gyöngyösi Alapítványi Közkórház története <1838—1938). Gyöngyös 1938. Kiadja a Gyöngyösi Alapítványi Közkórház. 8° 199 1. — A két gondos adatgyűjtésen, alapos helyi ismereteken épülő jubileumi kiadvány nemcsak értékes adalékokat nyújt Gyöngyös történetéhez, hanem átfogó feldolgozásra is ösztönöz. Az első vidéki városi kaszinóink kultúrafejlesztő munkájára hívja fel a figyelmet. A százesztendős gyöngyösi kaszinó nemcsak a város ós környéke úri közönségének találkozóhelye volt, hanem minden hazafias és kulturális megmozdulás kiindulópontja is. Otthonra és támogatóra talált benne a magyar színjátszás ; estélyeinek jövedelméből bőven jutott a fejlődő város megalakuló ós nagyrészt a kaszinó által kezdeményezett intézményeinek : a kórháznak, az elemi iskoláknak, az óvodának, stb. A kaszinó valósította meg a lámpás bálok rendezésével az utcai világítás bevezetését. Belső élete érzékenyen reszonált az országospolitikai és társadalmi eseményekre, mindig nemzeti szellemben. így lett a Gyöngyösi Kaszinó Egyesület máinéhány évtized alatt a Mátravidék társadalmi és kulturális központjává ; belőle több új egyesület és intézmény kelt életre. A gyöngyösi közkórház viszont a város és a megye egészségügyének tett felbecsülhetetlen szolgálatokat. Megalapítására az 1836-i kolerajárvány adott közvetlen impulzust. Ettől fogva sok nehézségen, a szabadságharc ós a kommunizmus próbáján is átküzdötte magát és folytonosan erősödve, országos viszonylatban is számottevő tényezőjévé lett a magyar közegészségügynek. A szerző -a kórház történetének egyes szakaszait a kórházalapító és -szervező orvosok működésével kapcsolatban mutatja be. Bő irat- és statisztikai 23*
