Századok – 1940

Értekezések - CSAPODI CSABA: Szabadosok (libertini) 1514–1848 405–426

426 CSAPOD! CSABA jobbágyi, mind futott nemes népek, kik itt az várban házat tartanak, kötelesek legyenek ezféle kezenséges jóra és meg­maradásra níző munka terhére."1 Az említett és sok más hasonló megkötöttség és szolgál­tatás ellenére a szabadosok jogi helyzete bizonyos mértékig függetlennek tekinthető. Sokszor kiemelik, hogy a liberti­nusok semmiféle földesúri joghatóságnak nincsenek alávetve.2 Ez a megállapítás bizonyára nem vonatkozik általában minden szabadosra, hiszen a familiaris-szeríí kapcsolatban levő szabados katonák és hasonlók kétségkívül földesúri joghatóság alatt álltak, nekik és tisztjeiknek voltak felelősek. De „sui iuris emberek"3 lehettek a pénzért fölszabadítottak és minden bizonnyal az agilisek, amely utóbbiakat semmiféle földes­úrhoz nem fűzte kötelék. Mégis a szabadosok a rendi társadalomnak a kiváltsá­gokból kizárt osztályához tartoztak. Fölemelkedésük kiszakí­totta ugyan őket a jobbágyok sorából, de jelentősebb, önálló társadalmi osztállyá nem tudtak alakulni. Egyesek talán bejutottak a nemesség közé, egyéni továbbemelkedés útján, de összességükben, mint társadalmi réteg, nem tudtak a kiváltságos rendek közé bekerülni. Függő helyzetük, kis számuk, pontosan kialakult, egységes jogok helyett nagy változatosságuk megakadályozta őket abban, hogy szilárdabb jellegű társadalmi képlet alakuljon ki belőlük, összekötő kapocs, közbülső réteg a nemesség és a jobbágyság közt. A libertinusság megmaradt az egyéni fölemelkedés változatos módjának az egyre színtelenebbé és egyre egységesebbé váló társadalmi osztályok közt a rendiség korának egész fönnállása alatt, de a szabadosok száma, jelentősége, sokfélesége egyre csökkent, míg végre a rendiség teljes fölszámolása, a jobbágy­felszabadítás a libertinusságot is kitörölte az életből. Csapodi Csaba. 1 M. Gt. Sz. 1. k. 68. 1. Előfordul pénz és személyes szolgálat együtt is : a barsmegyei Zeliz községben egy libertinus 1708-ban vadászattal tartozik és 3 forintot fizet évente, ebből áll minden köte­lezettsége. (ü et С 66/57). 2 1715. 62. te.: ., . . . liberarum personarum, nulli proprietario domino obligatorum, in fundis rusticanis degentium ..." Abauj megye statutuma 1701-ben : „Determinatum est* ut amodo in poste­rum libertini a nullo domino terrestri dependentes et jurisdictionem observantes ratione violentiarum coram judicatu domini vicecomitis procédant." (С. St. И/1. 352. 1.) 3 Torda megye statutuma 1760-ban. (C. St. I. 467 468. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom