Századok – 1940

Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 361–404

ELEKES LAJOS népi életformákról tájékozást adnak, már csak gyérülő nyomaikat látjuk. Ebben az időben a közbirtokost magyar eredetű szóval razeçnek (részes), a szomszédot megiaçnak (megyés) mondották. Ezek a szavak életformákat takartak, amelyek még késői, elváltozott alakjukban is világosan elárulják a régi magyar közvetítést. A megyések szerepe a magyar faluközösségre utal. Birtokügyekben, vásároknál stb. az ő szavuk elengedhetetlen, ugyanúgy meghívták és kikérdezték őket, mint a mi okleveleink commetaneusait. Határjárásokra ugyancsak ők kísérték el a kiküldött vajdai tisztviselőt, s ennek az eljárásnak igéje a román nyelvben ismét csak magyar átvétel : hotariti. A részes a faluközösség tagja, más szempontból elnevezve ugyanaz, mint a megyés. Azonban a részes fogalma nyilván régebbi, mint a faluközösség. így nevezték a nemzetségi birtokközösség tagjait is, ami arra vall, hogy a magyar életformák szervező hatása már a birtoklás elemi rendjében, a falutelepülést megelőzően hatott. Magát a nemzetséget is gyakran nevezik magyarosan, neamnak, a jog teljességét jelentő közösséget pedig néhol neme^ienek.1 Mindezek a fogalmak, bármikor bukkannak fel a forrásokban, összefüggéseikkel a fejlődés egy korai állapotára utalnak, s azt mutatják, hogy a magyar hatás nem akkor volt a legerősebb, amikor jelei oklevelesen felbukkannak, hanem, mint az természetes, korábban, a román település rendjének elemi alapvetésében. A későbbi fejlődés részben elmosta, más irányba fordította, vagy egyéni alkotásokkal helyettesítette, eredeti jelentőségét azonban megsejthetjük abból, hogy a román telepes-élet egészét áthálózta, bár nyomait rendesen csak egy-egy jellegzetes fogalom átvételében tudjuk kimutatni. Igen fontos magyar fogalmakat találunk a gazdálkodás, fejlettebb termelés, adózás, birtoklási rend, jogszokások szótárában, s ezek alapján Treml Lajos már megállapította a magyarság mély hatását az elkésett román településre. Ha e szétszórt jelenségeket egységbe fogva helyezzük bele a történeti fejlődés képébe, a magyar hatást alapvetőnek látjuk.2 1 A nemetiere v. ö. Iorga : Anciens documents de droit roumain, I. 6. 1. 2 A magyaros fogalomkincsre v. ö. Treml Lajos kitűnő tanulmányát : Die imgarischen Lehnwörter im Rumänischen. Ungarische Jahrbücher IX. 285. s köv. 1. — Alapvető magyar átvételek a telepesélettel kapcsolatban : lakás, szállás, hotar, falka, fertal (föld-, ill. szőlőmívelési szakkifejezések), gazda, bír-adó, dijma, urik-örökbirtok, áldomás stb. A megyések, részesek szereplésével telve vannak a középkorvégi-újkoreleji oklevelek.