Századok – 1940

Történeti irodalom - Sinkovics István 329

TÖRTÉNETI IRODALOM 32!> bécsi „magyar náció" életét s annak központi eseményeit, az évről-évre megismétlődő Szent László-ünnepeket. Megállapítja, hogy a fő magyar barokk vonások : katolicizmus, nemzeti gondolat, Regnum Marianum-eszme, a barokk uralkodó és állam eszméje, multszemlélet, nemzeti büszkeség már a XVII. században feltűnnek s ilyen előkészítés után a XVIII. század első évtizedeiben minden más jelenséget háttérbe szorítanak a magyar életben. A XVIII. század az érett barokk korszaka, mikor már szélesebb néprétegekben virágzik, népies formában. A XVII—XVIII. század fordulójának gazdasági életéből meríti tárgyát Sinkovics István értekezése : Esterházy Pál nádor és az erdélyiek kereskedelmi társasága. Maga Esterházy nádor a kereskedelemben nem vett részt, csak cégérül szolgált bizonyos évi összeg fejében Oppenheimernek, aki zsidó létére törvény szerint nem bérelhette a sóregálét. A társaság nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a sókereskedelem bérbeadása nem lendített a kétségbeejtő helyzetben levő államháztartáson, a lakosságot pedig a társaság nem tudta megfelelően ellátni sem árban, sem mennyiségben. Hermann Egyed „Staatliche Klosterreform in Ungarn (1814—1827)" с. értekezése a jozefinizmus korára vet érdekes fényt. А II. Józseftől kezdeményezett irányt Ferenc kicsinyes szigorúsággal folytatta, igyekezett a magyar katolikus egyháznak Rómától valói elzárását minél teljesebbé tenni. Az ő uralkodása alatt indult meg az utolsó, államtól kiinduló és támogatott kolostorreform. Hazai püspökök vállalkoztak rá állami parancsra, Rómától teljesen függetlenül, semmibevéve a szerzetesrendek függetlenségét ; Rudnay prímás a nemzeti zsinat elé terjesztette s az el is fogadta, a zsinat határozatai azonban nem léptek életbe soha. Ez a reformkísérlet mégis igen jellemző arra, hogy a jozefinizmus eszméi mennyire áthatottak mindenkit az uralkodótól a hatóságokon és püspökökön keresztül a falusi plébánosokig. Pakucs Béla (Kísérlet a monarchia közlekedés-hálózatának egységes fejlesztésére I. Ferenc korában) azzal a nagyjelentőségű kezdeményezéssel foglalkozik, amelyet az Udvari Kereskedelmi Bizottság indított meg a XIX. század második évtizedében a monarchia közlekedési viszonyainak átalakítására. Rendkívül hosszadalmas fölvételi munkálatok kezdődtek ezzel kapcsolatban. A szokásos bürokratikus intézés folytán azonban az ügy annyira elhúzódott, hogy mire befejeződtek a munkálatok, addigra a Kereskedelmi Bizottság már meg is szűnt, hatáskörét az udvari kamara vette át. A szükséges térképfölvételeket a magyar hatóságok csak 13 évvel a rendelet kibocsátása után küldték be, azonban az ugyancsak megkívánt statisztikai adatok nélkül. Az utolsó értekezés Sárkány Oszkáré : Magyar kulturális hatások Csehországban 1790—1848. A cseh nemzeti ébredés a magyarhoz képest elkésve következett be, s azért a mienket állandóan példaként látta maga előtt. Mikor a cseh nemzeti mozgalom megindult a XVIII. század nyolcvanas éveiben, a. két ország társadalma, főként a vezető arisztokrácia, a latin és