Századok – 1940
Értekezések - ISTVÁNYI GÉZA: A középlatin filológia problémája Magyarországon 12–29
A KÖZÉPI. ATTN FILOLÓGIA PROBLÉMÁJA MAGYARORSZÁGON 19 irodalom fejlődéstörténetét írta meg.1 De e kiemelkedőbb munkák mellett is több apróbb cikk, közlés jelent meg, úgy, hogy ezeknek alapján a háború után kiadott összefoglaló magyar irodalomtörténetek2 már jelentékeny mértékben foglalkoznak a latinnyelvű emlékekkel. Nagy érdemük ezeknek a munkáknak, elsősorban Horváth Jánosnak,3 hogy a középlatin írásbeliséget beleillesztették a nemzeti irodalomtörténet szerves folyamatába. Meg kell azonban itt jegyeznünk, hogy ezek a kitűnő irodalomtörténeti munkák természetesen az irodalomtörténet céljait szolgálják, a deáknyelvű írásbeliséget, ha a leghelyesebb értékelés alapján is, de a nemzeti irodalom története szempontjából nézik. Azt mutatják be, mennyiben volt ez a magyar irodalom, a magyarnyelvű irodalom kialakulására hatással. A középlatin filológia számára azonban nem elég ez a neki egyoldalú szempont, az irodalomtörténészektől megvizsgált anyagot, amint a későbbiekben talán sikerül rámutatnunk, más szempontból, más módszerekkel is föl lehet és föl kell dolgoznunk. így eredményeink sokszerűbbek lehetnek, középkori latinságunk szerepét és jelentőségét talán jobban megérthetjük. A történészek, akik, mint láttuk, mindig több megértéssel voltak a középlatin problémái iránt, most a világháború után is kivették részüket tudományágunknak magyar földön való életre hívásában. A történelmi segédtudományok professzora hosszú időn keresztül az egyedüli volt, aki nyolc szemeszterenként tartott középlatin bevezető-előadásaiban ébrentartotta a budapesti egyetemen az érdeklődést e tudomány iránt. A Magyar Történelmi Társulat folyóiratában, a Századokban jelent meg 1934-ben egy osztrák középlatin tudós tollából a magyarországi középlatin filológia feladatainak első összefoglalása.4 Ez persze még csak első próbálkozás volt egy a magyar viszonyokat tökéletesen nem ismerő idegen kutatótól. Nem is annyira a magyarországi felada-1927-i, az Egyetemes Philologiai Közlöny 1927-i, a Budapesti .Szemle 1927-i, a Századok 1932-i évf.-ban és a Szent István Emlékkönyv-ben (Budapest 1938) megjelent tanulmányait. 1 Hóman Bálint : A magyar történetírás első korszaka. Minerva II. 2 Közülük igen fontos kézikönyve a magyar középlatin filológusnak Pintér Jenő Magyar Irodalomtörténetének (Budapest 1930) I. kötete, melyet bízvást mondhatunk magyar Manitiusnak. 3 Horváth János : A magyar irodalmi műveltség kezdetei (Budapest 1931). 4 Heilig Konrád : A középlatin filológia feladatai Magyarországon. Századok 1934. 2*
