Századok – 1940

Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 278–313

291) ELEKES LAJOS emléke él ; 1606-ban még egy falu állt itt ezzel a névvel.1 A dűlőnevek is éppen olyan fontosak volnának, mint nálunk. Feltehető, hogy segítségükkel sok eltűnt magyar telep nyomát sikerülne felkutatni. Rendszeres kísérlet erre nem történt, s az anyag természeténél fogva nem is egykönnyen volna lehetséges. Levéltári és helyszíni kutatásra lenne szükség, mert a kiadott anyag az újkorra vonatkozólag gyér és rendszertelen, a középkorban pedig határírások alig vannak. Még ebből is egész csomó magyaros helynevet emelhetnénk ki, ennek azonban így ötletszerűen nem sok értelme volna, Lükő eredményeit alig bővíthetnők. A lényeget a rendelkezésre álló adatokból is tisztán látjuk, s ez az, hogy e magyar telepek igen mélyen hatottak a moldvai fejlődés alapvetésében. Foglalóik elsőnek és igen korán vertek szállást Nyugatmoldva említett területein, megelőzve a románságot. Jellemző, hogy a besenyő név itt épúgy magyaros formában maradt fennt, mint a Szörénységben. De még fontosabbak a sokfelé (Suceava, NeamÇ, Ia§i, Bacäu, Dorohoi megyében) előforduló Tatáros helynevek.2 Ezek terminus ante quem non-t adnak a románság itteni térfoglalására nézve, s egyben elárulják, hogy e vidékek népi többsége a tatár korban magyar volt. A magyar elem a középkor végén valóban számottevő lehetett, s ez teszi érthetővé, hogy a románság népi életformáira is erősen hatott. Legfőbb jelentőségét abban látjuk, hogy az erővonalon helyezkedett el, és civilizált életformákat valósított meg már akkor, amikor a köréje áramló románság fejlődésének kezdeti állapotát élte. Tudjuk, hogy a magasabb földmívelési ágak, így a szőlő- és bortermelés magyar hatásra terjedtek el.3 A hatás azonban alapvetőbben is megnyilvánult, a románság letelepülése elsősorban a magyar telepek vonzása alatt ment végbe, legelőször ezek hézagait töltötte ki. A középkorban rendezett települést a magyar telepek övében látunk, erről a tájról szól a legtöbb oklevél, s a XV. században ez volt a legnépesebb és leggazdagabb vidék. Gazdasági jelentőségére jellemző, hogy Nagy István vajda egyik levelében elpanaszolja : nem tudja, miből fogja megfizetni a török adót, miután Mátyás király ismeretes büntető hadjáratában éppen ezt a Tatros — NeamÇ közti területet dúlta fel, ,,unde et nos habuimus victum et unde Theucris 1 M. Costáchescu : Documentele moldovenesti înainte de Stefan Cel Mare II. (Iasi 1932), 556. 1. 2 A besenyőkre (besineu, Havaselvén peceneag) ld. Lükő, Ethnographia 1935, 91. 1. Tatárosok felsorolása uo. 95. 1. 3 Lükő : A moldvai csángók, 14. 1. 29. jz.