Századok – 1940
Értekezések - ISTVÁNYI GÉZA: A középlatin filológia problémája Magyarországon 12–29
18 IST VÁN YI GÉZA latok miatt azonban még csak kezdetét jelenthette a magyarországi latinság szókincse földolgozásának. Az addig kiadott anyag is csupán töredékesen szerepel benne, mindjárt megjelenése után adtak ki hozzá pótlásokat a különféle folyóiratokban. A világháború után az új szellemtörténeti irányzat uralomraj utásával nagy változás következett be a magyar irodalom latinnyelvű részeinek értékelésében és ez természetesen nem maradhatott hatás nélkül a magyarországi középlatin filológia előrehaladására sem. Az új iskola hívei többé már nem rekesztették ki a latinnyelvű emlékeket sem a magyar irodalomtörténetből, hiszen ezek is a magyar szellem megnyilvánulásai voltak. Egyre több felől hangoztatták, hogy nem csupán történelmi forrásértékük van, hanem igen fontosak mint a magyar szellemi életnek egyidőben egyedüli írásbeli produktumai is ; a magyar irodalom nem az énekmondók verseiből fejlődött ki, hanem, mint a külföldi nemzeti irodalmak, ebből a középlatin írásbeliségből ; ilyen új értékelés alapján kell tehát a hazai középlatin irodalommal foglalkozni.1 De most is inkább még a humanista szövegek földolgozásához láttak hozzá. Am, ha nem is olyan mértékben, mint a humanistáénak, középlatin irodalmunknak is több kérdése tisztázódott. Az egyik legrégibb és leggazdagabb tartalmú magyar kódexnek, a Pray-kódexnek egészen új és nagy irodalma keletkezett.2 Egy korán elhunyt fiatal tudósunk, Zalán Menyhért a Pray-kódex kutatásával kapcsolatban fontos módszertani kérdéseket is fölvetett.3 Balogh József a magyar parainesis-irodalom legkiemelkedőbb darabját, a Szent Istvánnak tulajdonított atyai intelmeket vette beható vizsgálat alá.4 Hóman Bálint pedig a magyar gesta-1 V. ö. Horváth János : Magyar irodalomismeret. A szintézis alapelvei. Minerva I. 187. s köv. 1. 2 Zalán Menyhért : A Pray-kódex forrásaihoz. Magyar Könyvszemle 1926 ; U. az : A Pray-kódex benedictiói. Uo. 1927 ; U. az : A Pray-kódex írásának helye és további sorsa. Uo. 1927 ; U. az : A Pray-kódex feltámadási szertartásai és misztériumdrámája. Pannonhalmi Szemle 1927 ; Ernyei József : A Pray-kódex termőhelye és eredeti rendeltetése. Magyar Könyvszemle 1927 ; C. Mohlberg : Das älteste Sacramentar Ungarns und eine wiedergefundene Micrologus-Handschrift. Ephem. Liturgicae 1927; Heilig Konrád : A Pray-kódex néhány problémája. Századok 1933 ; Kniewald Károly : A Pray-kódex Sanctoraléja. Magyar Könyvszemle 1939 ; U. az : A Pray-kódex tartalma, kora, jelentősége. Uo. 1939. 3 A magyar középkori missalek kutatásának feladatairól. Pannonhalmi Szemle 1928. 4 Szent István politikai hagyatéka. Minerva IX—X. Ezenfelül ld. még az Irodalomtörténeti közlemények 1926-i, a Magyar Nyelv
