Századok – 1940
Értekezések - ELEKES LAJOS: A román fejlődés alapvetése - 278–313
A KOMÁN FEJLŐDÉS ALAPVETÉSE 283 misült a tatárok támadásában. Ezek a minden előzőnél szervezettebb bódítók közel száz évig nyugtalanították az Alduna vidékét, azonban egészen nyílt steppékhez lévén szokva, a Kárpátalja felé népileg nem terjeszkedtek. A tengermelléken a román vajdák még évszázadokkal utóbb is elkeseredett harcokat vívtak velük, a hegyektől azonban aránylag könnyen és hamar sikerült őket visszaszorítani, bár portyáik a XIV. század derekáig többször nyugtalanították a magyarságot és a Balkánt.1 A türk népek szintén jelentős nyomokat hagytak a terület toponimiájában, s ez, ismervén a középkori vajdaságok gyér települését, már önmagában valószínűvé teszi, hogy a románság népileg is számottevő türk csoportokkal élt itt együtt. De erre vall az a mély hatás is, amit a türkök a románság népi életformáira gyakoroltak, s amit Const. С. Giurescu már hangsúlyoz, noha kutatása, mint mondja, a kezdet kezdetén áll.2 À nagy türk szövetségek mellett még néhány kisebb töredékről tudunk, így a berendeiekről, akiknek neve egy-két romániai helység és középkori személy nevében cseng vissza.3 A románok forrásos felbukkanása előtt vagy azzal egyidejűen még több bizonytalan eredetű népről hallunk. Az orosz évkönyvek a XII. században említik — talán Délmoldvában — Beriad ország népét. A XIII. században magyar oklevél szól a brodnikokról, akik orosz forrás szerint a kunok ellenségei voltak, lakhelyüket pedig valahol Bessarabia, Moldva, Dobrudzsa határvidékein kereshetjük.4 Az orosz Ipatie-krónika 1150—1257 közt többször említ Északmoldva határán egy Bolohovo földet, amelynek népe II. Endre királyt segítette Dániel herceg ellen. Ebben egyesek románokat sejtettek, de nézetük nem igazolható.5 Nem is 1 A népi viszonyokra általában ld. Lükő : Havaselve és Moldva népei a X—XII. században. Ethnographia 1935. (A szlávokra uo. 90. 1.) A nagy türk mozgásokra ld. Kossányi : Az úzok és kománok történetéhez a XI—XII. században. Századok 1924. — Azt, hogy a bulgárok, akik Erdélyben állítólag több nyomot hagytak (v. ö. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára, Sepsziszentgyörgy 1929, 52. s köv. 1.), a vajdaságok földjén miként viselkedtek, adatok híjján, ellentétes vélemények közt nem dönthetjük el. 2 I. m. 284. 1. 3 Századok 1924, 529. 1., v. ö. Ethnographia 1935, 93. 1. és Makkai L. : A milkói püspökség és népei (Debrecen 1936), 36. 1. 4 Giurescu : Ist. Rom. I. 317., ill. 313. 1. A brodnikok népisége kérdéses : Makkai i. m. 35. 1. Lakhelyükre W. Horwath : Die ,,terra prodnicorum" der Deutschritter. Südostdeutsche Forschungen 1938, 399—401. 1. 6 Giurescu i. m. I. 316. 1.
