Századok – 1940
Értekezések - ISTVÁNYI GÉZA: A középlatin filológia problémája Magyarországon 12–29
A KÖZÉ PLATIN FILOLÓGIA PROBLÉMÁJA MAGYARORSZÁGON 17 hazai középlatinság földolgozásához fogtak hozzá, hanem a humanista irodalom kutatását kezdették meg, hiszen a humanizmus volt a magyar latinság első európai méretű fénykora, ennek kutatása igért szép eredményeket. Abel Jenő egy kisebb középlatin tárgyú cikket írt csupán.1 Bartal Antal azonban hozzákezdett a lexikográfiái munkához. 1888-ban már közreadta az Egyetemes Philologiai Közlöny XII. kötetében a raguzai okmánytár latin szókincséről szerkesztett dolgozatát. A példa hatott és Ponori Thewrewk Emil és Hegedűs István professzorok buzdítására a budapesti egyetem klasszika filológiai szemináriumában a tanárjelölteknek és doktorandusoknak egész serege látott hozzá latinnyelvű emlékeink földolgozásához. A munka eredménye hét doktori értekezés lett.2 Ezek a magyar krónika- és gesta-irodalom néhány jelentős darabjának és két kiadott oklevéltár egy-egy kötetének latinságát vették vizsgálat alá. Szempontjaik azonban meglehetősen szűkösek voltak. Az egyes forrásoknak a klasszikustól eltérő szókincsét állították csupán össze. Egyikük-másikuk egyes alaktani megfigyeléseket is adott, a mondattani és stilisztikai sajátságokat azonban egyáltalán nem érintették. Bartal e disszertációk, szakdolgozatok és részben sajátmaga anyaggyűjtése alapján a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1892-ben megkezdette a magyarországi latinság szótárának szerkesztését. Az anyaggyűjtés folytatása és a szerkesztési munka tizenkét esztendeig tartott s végül 1904-ben megjelent a régóta várt mű.3 Bartal glosszáriuma kétségtelenül legjelentősebb alkotása volt a háború előtti magyar középlatin tudománynak, a gyér előmunká-1 Két magyarországi egyházi író a XV. századból, Andreas Pannonius és Nicolaus de Mirabilibus. Irodalomtörténeti Emlékek, I. .(Budapest 1886). 2 Uhlárik János : Anonymus latinsága (Nagyszombat 1889) ; Arthurus Negovetich : De Marci Chronicae de rebus gestis Hungarorum latinitate. Egyetemes Philologiai Közlöny, II. pótk. 1890 ; Ludovicus Losonczy : De Simonis de Keza cronicorum latinitate (Kézsmárk 1893) ; Alexander Kurtz : De latinitate clironici Dubnicensis (Budapestini 1892) ; Ireneus Holosnyay : De latinitate Codicis Diplomatici Hungarici Andegavensis vol. V. (Budapestini 1892) ; Ferdinandus Láng : De Latinitate Codicis Diplomatici Arpadianae tomi II. (Budapestini 1892) ; Odilo Várkonyi : Additamenta ad dictionarium latinitatis Hungarorum (Strigonii 1896). 3 Glossarium mediae et infimae latinitatis Begni Hungáriáé (Lipsiae—Budapestini 1904). — (A szótár bevezetésében a szótár keletkezésének története). Bartal kutatásának eredményeit „A magyarországi latinság különleges sajátságai" c. értekezésében (Egyetemes Philologaiai Közlöny 1896) foglalta össze. Századok 1940, I—III. 2
