Századok – 1940
Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277
A SZLÁVOK FÖLDVÁRAIRÓL 271 XI. és XII. századi sírokat hoztak felszínre.1 Már ezekből is látható, hogy a történeti forrásokból sem meríthetünk sok tanulságot a ,,szláv várak" eredetére vonatkozólag. Nem sok eredménnyel kecsegtet a hely pontos ismerete nélkül az sem, ha a fenti várelnevezéseket vizsgáljuk. Mégsem akarjuk azonban elmulasztani, hogy az urbs és munitio morvaszlávkori használatával kapcsolatban a civitas értelmére is próbáljunk következtetni. Dopsch megállapításai szerint a civitas, a kára „koraközépkori népi közösség" (Völkerschaftsgemeinde), akár a későbbi „város" értelemben vesszük, vesszük, a Karoling-korban sem jelent szükségképen várat.2 A szláv történészek és régészek mégis előszeretettel használják a civitast hradistye értelemben.3 Hogy ez mennyire megalapozatlan eljárás, talán elég Herbord szavaival bizonyítanunk,aki szükségesnek tartja a megkülönböztetés kedvéért ezt írni civitates et castra natura et arte firma.4 Ez a különbségtétel kitűnik azonban a fuldai évkönyveknek néhány morvaszlávkori adatából is. 855-ben a morvák egy bizonyos helyen tartózkodtak, mely „firmissimo . . . valló munitum" volt, 864-ben Rastislavot „in quadam civitate, quae . . . Dowina (puella) dicitur" ostromolják ; 869-ben a frank sereg „in illám ineffabilem Rastizi munitionem et omnibus antiquissimis dissimilem venisset" ; 871-ben pedig Sventibakl „urbem antiquam Rastizi ingressus est". Vannak, akik mind a "négy adatot egy várra vonatkoztatják, mások ismét három különböző várat látnak ez adatokból. Bármint áll a dolog, annyi bizonyosnak látszik mindenképen, hogy a két utolsó adat egy várra, mégpedig Rastiz várára vonatkozik. Vegyük sorra az adatokat. A 855-i igen erős sánccal megerősített \ helynek a holléte bizonytalan ugyan, de valószínűleg éppoly határvédő erőd lehetett, mint az ugyancsak 871-ben említett 1 V. Mencl : Stredoveká architektúra na Slovensku (Praba— Presov 1937), 60. 1. 2 A. Dopsch : Die Wirtschaftsentwicklung der Karolingerzeit, II. 104—107. 1. Sőt Nagy Károly egyik 770-ben kelt oklevelében, mely az Angers melletti St. Étienne kolostor immunitásáról szól, kifejezetten a civitas urbs-áról van szó. (M. episc. Andegavensis civitatis de monasterio S. Stephani, qui est sub urbe ipsius civitatis prope murum constructus. Mon. Germ. Dipl. Karol. I. 88. 1.) 3 Hasonlóképen járnak el, sajnos, más újabb írók is, mint K. Vogt : Die Burg in Böhmen bis zum Ende des 12. Jahrhunderts (Forsch, zur Sudetendeutschen Heimatkunde, H. 8. Reichenberg— Leipzig 1938), 29. 1. és H. Uhtenwoldt : Die Burgverfassimg in der Vorgeschichte und Geschichte Schlesiens (Breslauer Historische Forschungen, H. 10. Breslau 1938), 50. 1. Uhtenwoldt ugyan a civitas=vár mellett azért territoriális egységre is gondol. (Uo. 51. 1.) * Herbordi Vita Ottonis ep. Mon. Germ. SS. XII. 7 77. 20.
