Századok – 1940
Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277
272 S1 MON YI DEZSŐ csehországi ,,valló firmissimo" körülvett erődítmény. Dowina civitas is Rastislav országának egyik megerősített helye volt, de nem szükséges feltétlenül valami magaslaton álló várra gondolni, mert vízivár is éppúgy lehetett, mint valamely más síkvidéki erőd, akárcsak a Brigetioval szemben álló rómaikori „Leányvár". Rastislav nmnitio-ja (869), illetve urbs-a (871) valami egészen nagyszerű, hozzáférhetetlen, a régebbiektől teljesen eltérő sáncos vár lehetett, amely minden valószínűség szerint székhelye is volt régtől fogva. A fuldai krónikás adatai arra látszanak mutatni, hogy az urbs értelme ebben az esetben eltérő a civitasétól, sőt előbb is inkább a munitio szót használta. Szóval akár egy, akár két krónikástól is ered a két adat feljegyzése, feltűnő a civitas szó mellőzése, feltehető, hogy nem ok nélkül. Részünkről Rastislav várát ezért a magaslati földvár-típushoz tartozónak gondoljuk, mert ezt a típust a szlávok addig valóban nem használták állandó lakóhelyül, hanem csak menedékvárul. Elég ha az Elbától keletre eső nagyszámú kisebb síkvidéki kerekvárra gondolunk,1 melyeknek szláv eredete nyilvánvaló, vagy pedig más folyómenti várakra (pl. Nyitra, Dévény), ahol a morvaszlávok állandóan tartózkodtak is. A két típus közti különbséget Nyitravárának Zobor és Zsibrica sáncos várakkal való szembeállítása szemlélteti legjobban. Rastislav tehát valószínűleg egy ilyen őskori eredetű sáncos menedék-hradistyét alakított át céljainak megfelelően és akkor várát valóban minden korábbitól eltérőnek kell tekintenünk. Abból, hogy Német Lajos fia Károly ..omnia moenia regionis illius cremavit incenclio", nem kell mindjárt arra következtetni, hogy a védőfalak is fából voltak, mert hiszen elég égetett agyagfalat ismerünk a földvárakból is. i Azt a feltevést, hogy az urbs valóban éppen magaslati sáncvárat jelent, még két példával támogathatjuk. Thietmar salzburgi érsek IX. János pápához írt levelében azt írja a morvaszlávokról, hogy „latibulis et urbibus occultati fuerunt"2, vagyis urbs-okban rejtőztek el szorult helyzetükben. Merseburgi Thietmar az 1015. évnél megemlít egy nagy kiterjedésű menedékvárat (urbs Businc), ahol ezer férfi és sok asszony meg gyermek tartózkodott az ostrom idején.3 1 Schuchhardt i. m. 231. 1. 2 Thietmar levele IX. János pápához. (A magvar honfoglalás kútfői, 326. 1.) 3 Helye ismeretlen. Régebben Bautzenre gondoltak. Ujabban íSemkowicz a Pozsonyszentgyörgy feletti földvárat hiszi Busincnak (Geografiezne podstawy Polski Chrobrego, Krakow 1925, 39—41. 1.), Chaloupeeky pedig Pozsony régi várát (Bratislava VIII. 1934, 130—• 131. 1.).
