Századok – 1940
Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277
270 SI MON VI DEZSŐ felelő keretet kapott volna. A II. vagyis morvaszláv-kort az északnyugati Felvidéken, mint láttuk, mindenképen 803—900 időre kell tennünk, 950-ig legfeljebb Morvaországban vihető ez a periódus. Eisner I. korszakát (600—800) előbbre visszük vagy 30 évvel és avar-kornak nevezzük; az északnyugati perifériákon élhetünk az avar-szláv elnevezéssel is. Az Eisner-féle III. hradistye-periódus (950—1200) bevezetését teljesen feleslegesnek tartjuk. A Kárpáti medencében a X. század elejétől kezdve a honalapító magyarság oly állami keretet nyújtott, amelyben a szlávság is biztosítva volt, és így ez idő után nem beszélhetünk komolyan szláv várak keletkezéséről, mert ezekre nem is volt már szükség. A X. század eleje után következő korban csakis a szláv államokban lehet szó igazi szláv várak emeléséről. Tudjuk pl., hogy a Kyjev melletti Belgorodot Vladimir építteti 991-ben.1 A szláv-kori várak szláv eredetének igazolását, mint láttuk, nem várhatjuk ezidőszerint az archaeológiától sem. Hátra van még a történeti adatok segítségül hívása. Sajnos, a rendelkezésre álló történeti forrásokban a földvárak elnevezése körül nagy összevisszaság uralkodik, nyilván azért, mert a krónikások valószínűleg nem vetettek nagy súlyt arra, hogy mi kép nevezzék helyesen a különféle fajtájú és rendeltetésű várakat. A civitas, urbs, castrum, castellum és munitio elnevezések a forrásokban egészen határozatlan jelentésűek és úgy látszik, nemcsak időszakonként, hanem szerzőnként is változó értelemmel bírhattak. A zűrzavart még jobban növeli, hogy a forrásokban említett várakat igen nehéz az ismert földvárakkal kapcsolatba hozni és így topográfiailag is meghatározni. Vogastisburgról (631)2 vagy Kanburkról (805) nem tudjuk, hol voltak, Höhbeck helyét ismerjük, de magát, mint láttuk, nem tekinthetjük szláv várnak. A fuldai évkönyvekben említett Rastislav vára és a civitas Wiztrachi fekvése ismeretlen. A civitas Dowina-nak Dévénnyel való azonosítása elég bizonytalan. Mosaburgról sem mondható éppen holtbizonyossággal, hogy Zalavárral azonos. Majdnem bizonyos, hogy a 830 után Nyitrán (loco vocato Nitrava) Adalramus salzburgi érsek által felszentelt egyház3 a Várhegyen épült, de a legújabb ásatások eddig csak 1 Niederle i. m. 105. 1. 2 Castrum Wogastisburc, Fred. Mon. Germ. SS. rer. Merov. II. 155. 1. E. Schwarz azt hiszi, hogy a Kaaden melletti Burberg-gel azonos (Sudeta IV. 1928, 154—164. 1.) 3 Conv. Bag. с. XI. (A magyar honfoglalás kútfői, 310. 1.). Itt még nincs szó Szt. Emmeram egyházáról, erről először csak a Vita SS. Zoerardi et Benedicti-ben hallunk.
