Századok – 1940
Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277
A SZLÁVOK FÖLDVÁRAIRÓL 267 származó maradványokra vagyunk utalva, másrészt az a legtipikusabb kerámikus anyag, amelyre leginkább lehetne támaszkodni, eddigi ismereteink szerint csak a X. századtól kezdve fordul elő földvárakban is.1 Mielőtt a leletek datálására térnénk, lássuk, melyek azok az emlékek, amelyek szláv eredetűeknek tekinthetők és így a hradistyéknek szlávoktól lakottságát bizonyíthatnák. Ennek a megállapítása a szlávkori régészet legnehezebb feladata. A szlávoklakta területeken az 568 és 900 közti időszakból nagy számban maradtak ránk anyagi kultúrmaradványok a telephelyekről és sírokból, így edények, szerszámok, fegyverek, ékszerek stb. De ezekből az emlékekből oly csoportot vag}7 darabot, melyet, ha csak bizonyos határozottsággal is, szlávnak minősíthetnénk, eddig még nem sikerült kiválasztani. A legutóbbi időkig is fenntartotta magát az a feltevés (melyet mi csak munka-hipotézisként fogadhatunk el), hogy a hullámvonalakkal díszített kerámia és az ú. n. halántékgyűrű szláv hagyatéknak tekintendő. A hullámvonalas kerámiáról már biztosan tudjuk, hogy díszítésmódja a szlávok koránál régebbi eredetű : nemcsak a római provinciális kultúrában és a germánoknál, hanem már a La Tène-korban is gyakran előfordul. Ez a kerámiai típus aztán vagy az itt talált őslakosságtól vagy más népek (pl. a bajorok)'2 közvetítésével került a szlávok kultúrhagyatékába. A halántékgyűrűről is kisült, hogy elterjedési köre nyugat felé túlhaladja a szlávizáit területeket.3 Mindezek alapján meg kell állapítani, hogy e két kultúremlék sem feltétlenül és nem minden esetben határozza meg a szláv etnikumot ; egyes (római-német vagy bizánci) ipari centrumokból a kereskedők messze földié elviliették a vásárokra, ahol ezeket az árukat (főként ékszereket vagy fegyvereket) az őslakó éppúgy megvásárolhatta magának, ha tetszett, mint a nemrég megtelepedett szlávok. 'Ha pedig a durvább, korong nélkül készített edényeket nézzük, akkor sem beszélhetünk kimondott szláv munkáról, hanem éppúgy gondolhatunk a római civilizációtól mentes őslakó primitív háziiparára, mint a jövevény vagy vándorló népek fazekasaira. Ezt a kerámikus anyagot elvetni azonban azért, mert etnikai vonatkozásban nem mond semmi bizonyosat, helytelen volna, mert úgyszólván egyedüli korhatározó jellegű forrásunk. Igaz. ezidőszerint a kor meghatározása tekinteté-1 Schránil i. m. 315—317. 1. 2 P. Reinecke : Karolingische Keramik aus dem östlichen Bayern. Germania XX. 1936, 198—202. 1. 3 P. Reinecke : Zur Herkunft der slavischen Schläfenringe. Germania XVIII. 1934, 218—219. 1.
