Századok – 1940
Értekezések - SIMONYI DEZSŐ: A szlávok földvárairól 262–277
268 SI MON VI DEZSŐ ben sincs köszönet, mert ha ismerünk is pénzlelettel hitelesített hullámvonalas kerámiát, ez, mint már említettük, csak a legifjabb fokozatban került elő hradistyében. A tipológia szempontjából az ezeknél idősebb fejlődési fázisra mutató edényeket Németországban ,,mittelslavisch"-nak mondják.1 Persze ez sem mond sokat évszámok nélkül, mert nem tekintve a puszta (sztratigráfia nélküli) tipologizálás megbízhatatlanságát, az egyes periódusok kormeghatározása is ingadozó. Schránil pl. csak két periódusra osztja a hiadistyekultúrát,2 a második korszak kezdetét a X. század elejére teszi. Mások, mint Cervinka, Niederle és Eisner három korszakra tagolják a földvárkultúrát. A második periódust Morvaországban Cervinka a IX. és X. századba datálja,3 Niederle a német klasszifikációra támaszkodva általában aX.-reésaXI. századelejére teszi,4míg Eisner Szlovákiában 800—950,5 legújabban 850—950 közti időben állapítja meg.6 E korbeli eltérések ellenére mégis csak ragaszkodnunk kell a forrásanyaghoz, mert e bizonytalanságnak nem a leletanyag az oka, hanem a tervszerű ásatások elégtelen volta, éppen a földvárak tekintetében. A második földvár csoportunkba tartozó Zantoch7 és Dévény8 földvárak felásása után most egy nagy sáncos menedékvárat kellene szakszerűen megásni. Éppen az ilyen magaslati földvárak esetében nem elégedhetünk meg néhány a felszínen összeszedett cserépdarab vallomásával. Amilyen indokolatlan szláv kerámiáról beszélni, éppoly szerencsétlen gondolat a hradistye-korszak elnevezés használata is. Az ú. n. hradistye-kerámia tudvalevőleg nemcsak földvárakban fordul elő, hanem sírokban és nyilt telepeken még sokkal nagyobb mennyiségben. A hradistyéken pedig 1 Legújabban nagy szorgalommal vizsgálták az Elba és Odera közti vidék kerámikus leletanyagát (H. Kurtz : Slavische Bodenfunde in Schlesien, Breslau 1936 és H. A. Knorr : Die slavische Keramik zwischen Elbe und Oder, Leipzig 1937, Mannus Bücherei 58.). 2 Schránil i. m. 284. 1. 3 Öervinka i. m. 210. 1. 4 L. Niederle : Rukovët Slovanské Archeologie (Pralia 1931), 250. 1. 5 Eisner i. m. 240, 250—260. 1. 6 Eisner : Z nové literatury о dobë hradistni na Slovensku. Bratislava X. 1936, 451. 1. 7 A. Brackmann und W. Unverzagt : Zantoch, eine Burg im deutschen Osten. 1. Zantoch in der schriftlichen Überlieferung und die Ausgrabungen 1932/1933 (Leipzig 1936). 8 Vyzkum na bradé Dëvine u. Bratislavy roku 1935. I. Eisner, Archeologické vykopávky. Bratislava IX. 1935, 426—28. 1. és Bratislava X. 1936, 452—455. 1.
