Századok – 1940

Értekezések - BÓNIS GYÖRGY: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma 181–211

ANGOL ALKOTMÁNYTÖRTÉNETÍRÁS 189 A feldolgozások persze nem abban a sorrendben jelentek meg, mint tárgyaik követték egymást ; szerzőik közül az elsőbbség Hallamot illeti, viszont a legmaradandóbb művet Stubbs alkotta. A rendszeres angol történeti kutatás megindulását Haliamtól számítják. Gyakorló jogászból lett történetíróvá, s már negyvenéves volt, mikor a középkori Európáról írott nagy munkája megalapozta tudományos hírnevét.1 Jogászvoltát ebben sem tagadta meg : legfőbb céljának az egyes nemzetek kormányformáinak és jogrendszerének megismerését tekintette. Ez a mű magában foglalta azt, amit 1818-ban az angol alkotmány első századairól tudni lehetett, s ennek a kornak legjobb feldolgozása maradt, míg Stubbs munkája meg nem jelent. Még nagyobb hatást gyakorolt a kortársakra az angol fejlődés legviharosabb századairól, a Tudor- és Stuart-dinasztiák koráról szóló, már említett munkája. Amint a whigek jobbszárnya, ahová Haliam tartozott, új szabadelvű politikát kezdeményezett, úgy adta meg ő 1827-ben, a nagy parlamenti reform előtt néhány évvel, a szabadelvű történetírás alaphangját. Jogászlelkének egész felháborodásával ítélte el az abszolút uralkodók tetteit ; mint Macaulay mondotta, a halálos ítéletet alig kerülte el nála valaki. Hideg, megfontolt szavai óriási súllyal estek a latba, s már eleve kizárták a fellebbezés lehetőségét. A Stuartok fölött kimondott marasztaló ítéletét arra a föltevésre alapította, hogy e zsarnokok már kialakult alkotmányt szegtek meg ; ma már tudjuk, hogy király és parlament jogaira nézve egyaránt voltak a múltban egymásnak ellenmondó precedensek, de végleges normák még nem. A szabadság eszméjének legsúlyosabb és legértékesebb képviselője nyilatkozott a nagy munkában az alkotmánytörténet legkritikusabb koráról ; hatását és sorsát egyaránt meghatározta ez. Thomas Erskine May, a legújabb korszak feldolgozója, szintén ismerte a gyakorlati jogéletet.2 Ügyvédi működés után az angol alsóház szolgálatába lépett, s ennek jogairól, kiváltságairól és eljárásával írott munkájával (1844) az annyira szeretett és csodált intézmény működését is befolyásolta. Alkotmánytörténete alapvető mű ; sokáig nem akadt író, aki kiszorította volna a gyakorlatból. Csak természetes, hogy ebben is a legújabb kort választotta tárgyául, hiszen ez a kor látta a parlament korlátlan hatalmát, a végrehajtóhatalom teljes alárendelését a törvényhozásnak (a kabinet kialakulását) és a nagy szabadelvű reformot. Gyakorlati műve teljes szövegében, történeti elbeszélése részben, Barsi kivonatán keresztül, a magyar közönséghez constitutional history of England from the accession of Henry VII. to the death of George II. I—III. (New ed. London 1884.) (Első kiad. 1827.) — Th. E. May : The constitutional history of England since the accession of George III. 1760—1860. With a new supplementary chapter, 1861—1871 (10. ed. I—III. London 1891). Ugyanaz, edited and continued to 1911. by F. Holland (London 1912). 1 Sketch of Europe in the middle ages. Egyébként Id. Gooch i. m. 282—84, 292—94. 1. 2 Ld. fentebb 183. 1. 2. jz.