Századok – 1940

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Dákok és rómaiak Erdélyben 129–180

DÁKOK ES RÓMAIAK ERDÉLYBEN" 161 kívül még veteranusok is gyarapították ezt : Sarmizegetusa colonusai például a XIV. gemina és XV. Apollinaris légiók kiszolgált legénységéből kerültek ki1 és néhány italikus mellett rajnai és dunai romanizált polgárok voltak köztük túlsúlyban. A Marcus Aurelius alatt Moesiából áthelyezett V. Macedonica légió dunajobbparti thrák elemekkel gyarapította Erdély ókori lakosságát. Es ugyanezeket a rajnai és dunai provinciálisokat kell keresnünk a dáciai névanyag kétharmadát kitevő tiszta latin névadású egyének nagy részében is, nem pedig metafizikai úton, szempillantás alatt romanizálódott s valójában nem létező dákokat. Ezekhez járult még a helyenként túlnépesedett Dalmáciából átültetett illyrek jelentős tömege,2 akik más, pannóniai és moesiai bevándorlókkal együtt közreműködtek az orientális vállalkozók s kereskedők számottevő rétegével3 szemben abban, hogy a latin nyelv és nyugati szellem honosodjék meg itt. A római Dácia kultúrája is ugyanazokból a forrásokból eredt, mint emberanyaga. Már régebben kiemeltük,4

hogy nem sokkal az új provincia berendezése előtt hatalmas változás állott be a birodalom kereskedelmének vérkeringésében. Itáliában megtört a vállalkozási kedv, az ottani gyárak termékeit a dunai provinciákból Gallia üzemei szorítják ki, amelyeket azután később a rajnamenti római Germania vált fel e szerepben. E nyugati országok iparosságának készítményeit utánozzák a felvirágzó Pannónia új műhelyei ; Pannónia mind a gall-germán gyárak portékáját, mind a saját másodrendű árucikkeit továbbadja Dáciának. Dácia kereskedelmének másik fő szállítója a Balkán volt. Nemcsak gazdasági, hanem szellemi téren is ugyanebből a két főforrásból táplálkozott a római élet Dáciában : Pannónia a nyugati-kelta hatást közvetítette ide — a művészet és a vallás terén jól ki lehet ezt mutatni — Moesia pedig a thrák-görög kultúrterület befolyását. Az ellankadt Itália helyett tehát a dunai országok adták meg Dáciának azt a művelődési alapot, melyet maguk is másoktól sajátítottak el. Az állam minden esetre mindent megtett a maga részéről arra nézve, hogy a dunai romanizmusnak e másodlagos hajtása Erdélyben minél gyorsabban és erősebben gyökeret verjen. Legyen szabad erre egy jellemző példát felhozni. A római kormányzat egészen kivételes esetekben ius Italicum-ot adományozott egyes provinciális 1 E. Ritterling, i. h. 1287, 1746, 1753. h. 2 C. Patseh i. m. 193. s köv., 228. s köv. 1. 3 Uo. 182. s köv. 1.; C. Daicoviciu i. m. 63. 1. 4 A pann. róm. kial. 62. s köv. 1. Századok 1940, IV—VI. 11