Századok – 1940

Szemle - Irmédi-Molnár László: Tóth Ágoston honvédezredes a XIX. századbeli térképezés úttörőjének élete és működése. Ism.: Varga Endre 119

SZEMLE 119 alkotja. Kevesebb figyelmet fordít a magyarországi szerbek 1848— 49-es felkelésére és 1912—13 eseményeire. Mivel a szerző a fősúlyt éppen a hadműveletek szakszerű és részletes rajzára helyezte^ s a történelmi hátteret, az egyes háborúk indítékait és hatásait csak futólag említi, inkább mozaikszerűen összerakott leírásokat kapunk az igazi történelem bemutatása helyett, a részletekbe merülő felsorolások pedig a nem szigorúan szakembert néhol fárasztják is. Nagy dicséretére válik azonban a könyvnek az a szinte hűvös, minden egyoldalú idealizálástól mentes tárgyilagosság, mellyel a szerb teljesítményekről és kudarcokról szól, másrészt az a rendkívül józan hang, mellyel az ellenfél haditetteiről beszél. Hadrovics László. Gyalókay Jenő: Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán. (A Magyar Történelmi Társulat könyvei, I.) Budapest é. n. Franklin Társ. 8° 167 1. — Szabadságharcunk katonai történelme eddig is sokat köszön a kitűnő szerzőnek, aki e munkájában a 48—49-es hadiesemények egy külön egészét, az önálló egységként tárgyalható erdélyi, nyári hadjáratot mutatja be. Gy. jól ismeri a szabadságharchoz fűződő bőséges irodalom sajátságait s látja, hogjT mennyire szükséges a naiv mesemondástól és „hiteles szemtanúk" ferdítéseitől megszabadítani mindazt, ami a valóságban egykor történt. Az a határozott őszinteség, világos kritika és óvatos forráshasználat, mellyel Gy. tárgyát megközelíti, külön érdeme a munkának. „Tévedéseink palástolgatásával, úgyszintén az ellenség oktalan ócsárlásával — írja — csak csaljuk önmagunkat." Előadja az erdélyi magyar sereg szervezési nehézségeit, a felszerelés és hírszerzés hiányos voltát, nem hallgatja el, ha valahol az újoncokból álló magyar csapatok harcképessége nem bizonyult elég erősnek. Viszont azután ami e valóságot néző könyvben elismerés, az minden színes szónál sokkal értékesebb és igazabb. Gy. előadja, hogy a több csoportban felvonuló orosz sereg (délről Lüders a fősereggel, keletről Grotenhjelm) célja az volt, hogy Bemet legyűrve minél hamarább kijusson nyugat felé a Nagyalföldre. Bem az adott viszonyok közt nagy mozgékonysággal igyekezett e nyugatra vonulást megakadályozni. Három alkalommal jelentős sikert aratott, rövid időre áttette támadása színhelyét Moldvába is. Több összeütközésben alulmaradt, elsősorban mert az alvezérek csoportjainak pontos együttműködésére alig lehetett számítani. Végül is az orosz terv csak félig valósult meg : az erdélyi sereg legyőzetett ugyan, de Lüdersnek nyolc hosszú hét minden erőfeszítésével sem sikerült az Alföldre jutnia. Gy. könyve, minden szakszerű pontossága mellett is, élvezetes olvasmány mindenkinek, aki szabadságharcunk iránt érdeklődik. Kosáry Domokos. Irmédi-Molnár László : Tóth Ágoston honvédezredes, a XIX. századbeli magyar térképezés úttörőjének élete és működése. (A Térképészeti Közlöny 8. sz. különfüzete.) Budapest 1938. M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet. 8° 239 1., 15 t. — U. az : Az első magyar állami térképező intézet. (Kny. : Magyar Katonai Szemle 1939.) Uo. 1939. 8° 16 1., 2 t. — Térképészeti Intézetünk ez életrajz kiadásával kegyeletét akarta leróni az iránt a férfi iránt, aki először kísérelte meg Magyarországon egy hasonló állami intézmény életrehívását. Ugyanilyen kegyelet vezette a szerzőt, amikor Tóth Ágoston életének és munkásságának fennmaradt dokumentumait sok szeretettel és nagy szorgalommal összegyűjtötte. Feladata nem volt könnyű, hiszen kutatásainak tárgya maradandó alkotásokat nem hagyott maga után s éppen ezért a reá vonatkozó adatok elég csekély számúak, nehezen